Kedves Író!

Igazán aranyos, könnyed kis fluff történetet hoztál nekünk, jól esett olvasni. :) Nem volt ugyan túlbonyolítva benne semmi, nem voltak nagy fordulatok vagy meghökkentő csattanók, mégis élvezetes lett. Mindig rá kell jönnöm egy-egy ilyen történet után, hogy igenis az ilyen megmosolyogtató, könnyed történetek a kedvenceim. :)

A csapatod rendben volt, Draco dolgozott méghozzá a muglik között, beilleszkedett, élvezte és azt is megmagyaráztad, hogy miért. Ezen azt hiszem, nincs is mit ragozni. Én a kulcsodat is rendben találtam, bár bevallom, egyáltalán nem erre gondoltam, amikor a ’recept’ szót elolvastam. Valahogy az orvosi recept eszembe se jutott, cukrászt vagy szakácsot jobban vártam volna, de ez a megoldás is nagyon tetszett. :) Ötletes volt, ahogy a recept egyfajta jelzéssé vált Harry és Draco között.

A szereplőid aranyosak voltak, bár valóban OOC-k egy kicsit. Engem viszont ez egyáltalán nem zavart, el tudtad hitetni velem, hogy Draco ennyire megkomolyodott a háború után és a hivatástudata miatt választotta a muglikat. Komolyan mondom, a csapatotok tényleg minden egyes történetnél meg tud lepni, nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok módon meg lehet oldani, hogy egy Malfoy a muglik közé kerüljön. :) Annak is nagyon örültem, hogy azért éreztetted, hogy vissza kell fognia magát ahhoz, hogy ne vágjon vissza úgy, mint régen. :)
Harry aranyos volt, magányos, szerencsétlen, kicsit tétova, de a végén, amikor kellett azért csak a sarkára állt. Griffendéles, amilyennek megszokhattuk. :)

Nagyon gördülékenyen írsz, a történeted vitt magával mindvégig, szinte észre se vettem, hogy máris a végéhez közeledek. Megvallom, megriadtam, mikor először az oldalsávra néztem és rájöttem, hogy milyen kevés van hátra, féltem, hogy a vége nagyon kapkodó lesz, hirtelen majd Draco és Harry összeborulnak és szerelmet vallanak egymásnak. Nagyon örülök, hogy nem így lett. Inkább egy kialakuló, vonzalomtól sem mentes barátságról meséltél nekünk, mint szerelemről és talán épp ezért tetszett a vége. Az a fajta, amiben benne van, hogy még bármi lehet, de szépen az élén abbahagyva. Nincs a szánkba rágva, hogy „igen, ezután összejöttek, Harry nem volt többé magányos és mindenki boldogan élt, amíg meg nem halt.” Nekem ez pont így tetszett. :)
Talán csak annyi negatívumot tudnék említeni így hirtelen, hogy számomra nem igazán derült ki, hogy akkor most mi is történt Harry és Ginny között. Miért szakítottak, és ha szakítottak, akkor hogyhogy épp Ginny edzőmeccsére hívja el Harry Dracót? Ez a dolog nem volt egészen tiszta, de annyira komoly bökkenő sem, hogy kizökkentsen a történet olvasása közben.

Összességében nagyon tetszett a történeted, köszönöm, hogy olvashattam. Könnyű volt és kedves, jól esett olvasni. :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 4
Tetszés: 5

Kedves Író!
Könnyen emészthető, szórakoztató, kellemes kis drarryt hoztál nekünk. Hangulatilag mindenképpen a legmegfelelőbb volt, és örömmel láttam, hogy a szereplőig és a köztük levő kapcsolat bemutatása terén is nagyszerűt alkottál :)
A csapatodnak tökéletesen megfeleltél. Draco dolgozott, mugli munkát, ügyes volt, sikeres.
A kulcsod jelentőséget kapott a sok feleslegesen felírt gyógyszerrel, végül a randevú helyszínével.
A karaktereid hasonlítottak Rowlingéhoz, mégis hozzáadtad azt a pluszt, amitől a tieid lettek. Draco hűvös, professzionális viselkedése kellemes ellentétben állt Harry nagyrészt szerencsétlen vissza-visszajárásával. Ám az elején (Rose) és a végén (Sam után) megmutatta, hogy szorult belé griffendélesség, talpraesetten és bátran tette, amit tennie kellett. És Rose is tündéri volt.
A cselekmény olvastatta magát. Szépen haaldtunk a sok álbetegséggel, jót nevettem, amikor kiderült, hogy Harry randija nem azonos Draco randijával :)
Tetszett, és köszönet érte! Harry néha túlzott bénázásán kívül egyedül a sok "Megváltó", "Hős", és "smaradzöld szem" zavart. Nem szeretem az ilyet, de ez egyéni ízlés kérdése.
További sok sikert kívánok a kihíváson! :)

A pontok:
1. IGEN
2. Kulcs: 5 pont
3. Karakterek: 4 pont
4. Cselekmény: 5 pont
5. Tetszés: 4 pont

Kedves Író!

Aranyos volt a történeted, csak voltak benne helyesírási hibák, tehát nézesd még egyszer át feltöltés előtt.

Csapat: igen, rendben volt
Kulcs: 5 pont, helyes ez a recepten írt vakrandi ötlete, jól becsaptál vele!

Karakterek:
4 pont
Az elején nagyon fura, hogy Draco minden harmadik mondatában azt hiszi, Harry vitatkozni fog vele. Egyébként is, Draco néha annyira túlzásokba esik, például itt: "– De… miért épp ezt akartad csinálni?
A faggatózás kezdett határozottan bosszantóvá válni" Egy kérdés mitől faggatózás?

Cselekmény : 4 pont
kicsit egyenes volt, borítékolni tudtam volna előre a boldog véget.

Tetszés: 4 pont
Kellemes volt, köszöntem.

Mariann, Kritika Klub tag
(megtalálsz minket a Merengő Fórumán!)

Kedves Író!

Csapat: Igen
A munka maximálisan benne volt, ráadásul Draco jól is végezte a feladatát.

Kulcs: 5 pont
Telitalálat volt az ötlet a recepttel! :)

Karakterek: 5 pont
Szórakoztatóak voltak Draco gondolatai Harryről, én nem minden esetben éreztem őket OOC-nak, szerintem rendben voltak.

Cselekmény: 5 pont
Az egyetlen negatívum az, hogy túl hamar a végére értem, szívesen olvastam volna még tovább. Jól fogalmazol, mindennek megvolt a maga ideje és helye, egyik jelenet sem volt elnagyolt vagy jelentéktelen, igazán egyben volt az egész.
Apróság ugyan, de jó ötlet volt a megbűvölt plüssmaci is, amitől megnyugszanak a gyerekek. Egy ilyen elkélne minden rendelőbe. ;)
Az tény, hogy a stílusjegyek alapján várható volt a happy end, de ez nem is baj, mindig is szükség lesz az ilyen vidám, romantikus történetekre. :)

Tetszés: 5 pont
Tetszett, de ez gondolom, eddig is nyilvánvaló volt. :)
Szerethetőek a karaktereid, jó a stílusod, nagyon szépen fogalmazol. Annak pedig külön örülök, hogy nem egymás nyakába borulós, "beleaközepébe" vége lett, hanem egy ilyen ígéretes, de azért elég egyértelmű vég. :)

Köszönöm, hogy olvashattam, sok sikert és magas pontokat kívánok!

mrsppiton, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)

Kedves Író! :)

1. Megfelelt-e a történet a csapatának? Igen, tökéletesen.
2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak? 5/5 pont
– Nagyon jól beleépítetted a receptet, nem volt szájbarágós, mégis jelképpé vált, és egy mögöttes tartalmat is kapott, a végén pedig jól igazodtál vele a címhez.

3. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 5/5 pont
– Jelezted, hogy ooc szereplők fordulhatnak elő, ettől függetlenül én helyénvalónak éreztem őket, el tudom képzelni ezt a jellemfejlődést, ráadásul megfelelőek voltak a motivációk és a reakciók is. Igazán szerethetőek lettek a karaktereid.

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5/4 pont
– Letisztult volt, mondhatni steril, hogy igazodjak a miliőhöz is. Nem volt benne váratlan fordulat, kiszámítható volt, de talán ez az egyszerűsége volt a bája is, kikapcsolt olvasás közben, és kicsit kirángatott a mindennapokból.

5. Mennyire tetszett a történet? 5/4 pont
– Szórakoztató volt, tetszett, látszik, hogy nem az első írásod, és a drarry is jól áll a kezedben, ügyesen hoztad össze a két karaktert, tetszettek az okok és indoklások. Az egész stílusodat átszövi egy enyhe szarkazmus, amin nagyon jókat mosolyogtam. Maradt benne néhány helyesírási és vesszőhiba is, ezeket majd utólag korrigáld, hogy tökéletes legyen. Gratulálok hozzá, kerek, egész történetet írtál, megfelelő mennyiségben volt fluff, és szépen építetted fel a kapcsolat kialakulását.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdvözlettel:
Clarey
Kritika Klub Tag – Megtalálsz minket a Merengő Fórumán!

Kedves Író!

Hogy ez a történet milyen végtelenül aranyos és bájos volt! *-* Imádtam a karaktereidet, ez a hebegő-habogó Harry rém aranyos, olyan kis esetlen volt, illett hozzá, de nagyon örültem, hogy a végére összekapta magát, és ki merte mondani, kire is van szüksége. Draco gondolatait is imádtam, meg a kis fricskáit, az orvos hivatás pedig kimondottan jól állt neki. Elképzeltem a fehér köpenyben a rendelőben, uh, dögös, nagyon dögös, nem csodálom, hogy Harry mondvacsinált betegséggel állandóan visszajárt hozzá. :P

Felüdülés volt a történetedben, hogy Draco nem kényszerből, mert kitaszították ment a muglik közé, hanem önként. Jó, persze, ez így nem teljesen igaz, mivel ellehetetlenítették azzal, hogy nem alkalmazták gyógyítóként, nem tanulhatott tovább, így rákényszerült erre a lépésre, de úgy értettem, hogy a legtöbb történetben eddig az volt, hogy x időre a muglik közötti életre ítélte őt a Wizengamot. Magára a cselekményre sem volt panaszom, szépen kidolgoztad, nem voltak benne felesleges részek, ahogy hiányérzetem sem volt. Azért a kis csavarért azzal a randival a végén nagyon megdicsérlek, váratlan szitu volt, felüdülést hozó. Sima, egyenes vonalban haladt a történet, kellett ez nagyon oda, plusz a befejezés is tökéletes volt, a legjobbkor hagytad abba. Gondolom, nem is kérdés, én hogyan gondolom tovább ezt a történetet. :D

Amit még nem mondtam el, hogy a csapatodnak tökéletesen megfeleltél, és én személy szerint örültem, hogy ilyen komoly hivatást választott magának Draco, jó volt látni, milyen jól megállja a helyét a muglik között, és nem bántam, hogy nem lett megfosztva a pálcájától, így azért nem kellett a mágiától sem teljesen megválnia. A kulcsfelhasználás aranyos volt, ügyes húzás volt, hogy nem álltál meg az elején azzal, hogy csak Rose-nak ír fel valamit, hanem Harry képzelt betegségét is ugyanúgy próbálta gyógyítani.  „Elbocsátó recept”, hihi, ez is ötletes megfogalmazás volt. Ó, jut eszembe! Még külön szeretném kiemelni a saját, női karakteredet, Samanthát. Végre egy nő, aki nem irritált, akinek nem akartam a torkát addig szorítani, ami már alig kap levegőt, hogy aztán hozzájutathassam, hogy kezdhessük elölről az egészet újra és újra. Igaz, nem kapott túl nagy szerepet, de elég is volt ahhoz, hogy szimpatikussá váljon, tudom, hogy ha hosszabban szerepel, akkor is ennyire kedveltem volna. Gratulálok a történetedhez, tényleg nagyon bájos lett. *-*

Köszönöm, hogy olvashattam, sok sikert kívánok Neked!

Szia, Kyra
Kritika Klub tag (Megtalálsz minket a Merengő fórumán ;) )

Pontok:
1. Igen
2. Kulcs: 5 pont
3. Karakterek: 5 pont
4. Cselekmény: 5 pont
5. Tetszés: 5 pont

Kedves Szerző!

Légies, könnyen emészthető, vidám kis történet lett ez, amit nem is bánok. Nagyon beleillik az ébredező tavaszi hangulatomba, jólesett olvasni, megmelengetett.

1. CSAPAT: Igen
Nagy ötlet és merész Dracóból mugli orvost faragni, de az első "sokk" után meglepően könnyen hozzászoktam. Illett hozzá a szerep, bár utólag belegondolva más jellegű volt ez a munka számára, mint amit a könyvbeli karaktere alapján elképzeltem volna neki.

2. KULCS: 4/5
Az vitte el nálam az ötödik pontot, hogy külön kihangsúlyoztad a recept fontosságát. Jókat mosolyogtam az "elbocsátási végzésen", amiket Draco nagy nehezen letuszkolt Harry torkán, de mikor kiemelted, hogy ez valamiféle kapocs lett köztük, megkeseredett a szám íze, de csak egy kicsit. Ez megszakította a történet szövedékét, egészen addig - annak ellenére, hogy tudtam, mi a kulcs - nagyon egységes, tetszetősen összedolgozott volt.

3. KARAKTEREK: 5/5
Draco enyhén OOC, viszont határozottan tetszik. Ugyan megtudtuk, miért került oda, de nem lett hosszan kibontva a személyisége; viszont a szerencsétlen, esetlenül aranyos Harry mellett nagyon jó ellenpont volt, tökéletesen kiegészítették egymást ők ketten. Ez a komoly vonal megfogott magának, és külön pont az enyhe OOC-vel szemben, hogy fel-felbukkant, ahogy Dracónak vissza kell fognia magát Harryvel szemben.

4. CSELEKMÉNY: 5/5
Ötletes volt, klisék nélkül, ez pedig számomra mindenképpen pozitív. Kiszámíthatónak véltem, egészen addig, amíg Samantha fel nem bukkant. Vigyorogtam a megvezetésen - mind Harryén, mind az olvasókén.

5. TETSZÉS: 5/5
Már sokadszorra írom le, de itt is szerepelnie kell: nem szeretem a slasht. Ennek ellenére ez a történet olyan könnyed, finom és nyitva hagyja a végét, hogy gond nélkül, sőt, nevetve emésztgetem. Tetszett, no.

Sok sikert kívánok!
Baylon

Kedves Író!

Igazi felüdülés volt egy könnyed kis fluff történetet olvasnom a kedvenc párosommal :)

Megfeleltél a csapatodnak, ez nem is kétséges.
IGEN

Kulcs: nekem tetszett a recept felhasználása; éreztetted, hogy lényeges a történet szempontjából, mégsem toltad bele a képünkbe.
5 pont

Karakterek: a figyelmeztetés nem tudom, mire vonatkozott (hacsak Samanthára nem), mert én egyáltalán nem éreztem OOC-nak sem Harryt, sem Dracót. Ez pedig nagy felüdülés volt!
5 pont

Cselekmény: engem nem zavart, hogy kiszámíthatónak tűnt és előre borítékolva volt a happy end, tényleg jól esett a lelkemnek egy könnyed kis fluff történet. Az meg, hogy így nyitva hagytad a végét és nem történt kettejük semmi konkrét, így volt tökéletes.
5 pont

Összességében nagyon tetszett ez az írás, biztosan a kedvenceim közé fog kerülni, ha például felkerül a Merire. Mindenhova maximum pontot adok, de igazából szorozd meg kettővel; annyira tetszett :)
5 pont

Köszönöm, hogy olvashattalak, élmény volt!

lex, Kritika Klub

Kedves Hana Neko!
Nagyon örülök, hogy tetszett a történet és köszönöm a szép pontokat! :) Mindig jól esik ilyen pozitív, biztató visszajelzést kapni az olvasóktól. Egyébként nagyon vicces, hogy épp a cukrász jutott eszedbe, mert először nekem is az ugrott be, mikor a listát végigolvastam. XD Csak épp nem találtam jó magyarázatot rá, hogy ugyan miért is kötne ki épp egy édesség boltban valamelyik Malfoy, úgyhogy végül ejtettem a témát és egy kép segítségével rátaláltam erre. :3 Örülök, hogy végül sikerült valami olyat kihoznom belőle, amit élveztetek. :)

Kedves Virginie!
Köszönöm a dicsérő szavakat, igazán jól esett olvasni őket. :) Először bevallom, szerettem volna valami „izgalmasabbat” betenni a történet végére, de miközben írtam rájöttem, hogy erre nem lesz helyem, úgyhogy így alakultak a dolgok. Nem akartam beleugrani bumm a közepébe semminek, bár bevallom, eléggé izgultam, hogy ezt a cliffhanger véget hogy fogjátok vajon fogadni olvasóként, nagyon örülök, hogy végül összességében pozitív lett a fogadtatása és nem maradt bennetek hiányérzet. :)
Hm… Én is éreztem, hogy olyan sok benne a „hős” meg „megváltó” de most, hogy visszaolvastam valóban kivettem belőle néhányat. :p Kicsit elszaladt velem a ló írás közben, de azért örülök, hogy ennek ellenére is tudtad élvezni a történetemet! :)

Kedves Mariann!
Örülök, hogy tetszett a történet. Mivel ez egy fluff történet volt ezért én is előre borítékoltam már mikor elkezdtem írni, hogy mit szeretnék a végére, a könnyedség és a „rózsaszín felhők” ezúttal a célomhoz tartoztak, úgyhogy sajnálom, ha számodra ettől kicsit unalmassá vált a dolog. :)
Amúgy az elején Draco azért hiszi azt, hogy Harry mindig vitatkozni fog vele, mert ahányszor jelentkezett gyógyítónak a varázslók világában mindig csak a bizalmatlanságot kapta, senki nem akarta, hogy betegek közelébe menjen vagy bájitalokkal kúráljon másokat, mikor tulajdonképpen egy bűnözőnek tekintik. Aki hosszú ideig ezt a bizalmatlanságot tapasztalja nyilván később is várja, hogy a volt iskolai riválisa majd ellenkezik, ha a kislányának egy sötétvarázsló idegen bájitalt ad, vagy pálcát szegez rá és olyan bűbájokat használ, amiket Harry nem ismer. Legalábbis nekem ez volt a gondolatmenetem, sajnálom, ha téged ez a fajta bizonytalanság ennyire zavart. ^^”

Kedves mrsppiton!
Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a történet és mélyen egyet értek, egy ilyen plüssmaci tényleg minden rendelőbe kellene. Még én is szívesen elölelgetném, mikor épp bármiféle oltást kell kapnom, jobban tudok parázni alkalomadtán a tűktől, mint egy kisgyerek. X)
Mindig jó ilyen pozitív visszajelzést kapni az olvasóktól, igazán boldoggá tettél a soraiddal, nagyon köszönöm. Akárcsak a magas pontokat. :) Sejtettem, hogy kicsit talán túlságosan is rózsaszín és könnyen megjósolható lesz a végkifejlet, de azért reméltem, hogy kedvetekre valónak fogjátok találni és jólesik majd olvasni. Örülök, hogy így lett és láthatóan élveztétek ezt a könnyed kis mesét. :D Bár belátom, valószínűleg az is sokat lendített a történetem fogadtatásán, hogy sok-sok komor hangulatú (egyébként csodás) novella után került fel… X)

Kedves Clarey!
Nagyon köszönöm a biztató szavakat és a szép pontokat! Igazán jól esett olvasni a véleményedet, olyan embertől mindig jó pozitív visszajelzést kapni, akinek a történeteit én is szeretem. :) Valóban maradt benne pár elírás, hiába, szegény Bétámnak nem hagytam túl sok időt a hajrában, hogy alaposan átnézze. ^.^” Persze ezeket mindenképp javítom még később, köszönöm, hogy felhívtátok rá a figyelmemet és nagyon örülök, hogy azért annyira nem rontották az olvasási élményt. :)
Egyébként töredelmesen bevallom: A cím igazodott végül a történet végéhez. :D Mindig nagy mumusom a címadás, általában kínomban tanácsot szoktam kérni a bétámtól, hogy ő mit adna címnek, valahogy nekem ez megy a legnehezebben. Úgyhogy egészen addig nem is szoktam erőltetni, amíg nem muszáj végre valahára valamit választani. ^.^” Akkor meg már többnyire segít a kész történet, ahogy ebben az esetben is tette. X)

Drága Kyra!
Nagyon-nagyon örültem, hogy Neked is jutott időd erre a kis novellára, tőled véleményt kapni mindig nagy öröm. *-* Főleg, ha ennyire pozitív az a bizonyos vélemény, napokig tíz centivel a föld felett szoktam lebegni ilyenkor. *-*
Egyébként azt már a kezdetek kezdetén biztosan tudtam, hogy nem szeretnék olyan történetet írni, amiben Dracót száműzik, valamiért sokkal jobban birizgálta a fantáziámat, hogy vajon mi lenne az, ami miatt önként megy a muglik közé. Jócskán kellett törni a fejemet, hogy kitaláljam az útját-módját, örülök, hogy végül neked is tetszett ez az útválasztás. :)
Sam egyébként nekem is nagyon kedves karakterem lett, bár a randevús részt írtam át a legtöbbször. Legalább négy verzióban megszületett, mire elnyerte ezt a formáját. XD Jó tudni, hogy a végén sikerült szimpatikusra kihoznom őt, mert az elején szegénykém annyira semmilyen volt, hogy azt rossz volt visszaolvasni. ^.^”
Még egyszer hálásan köszönöm a csodás véleményt és pontokat, azt hiszem, nem is tudom eléggé kifejezni, hogy mennyire jól esett tőled ilyen kedvező visszajelzést olvasni! <3

Kedves Baylon!
A te véleményedtől kicsit tartottam, nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a történetem elnyerte a tetszésedet. :D Mivel korábban már írtad több felkerült mű alatt is, hogy nem kedveled a slash műfajt, ezért féltem, hogy ez a cukormázas kis írás sem lesz kedvedre, igazán boldog vagyok, hogy mégis sikerült olyasmit alkotnom, amit te is megszerettél. :3
Meglepő, de nem te vagy az első az utóbbi időben, akiket az elvetemült ötletemmel „sokkoltam” örülök, hogy végül mégis sikerül megszeretnetek ezeket a kis szösszeneteket. :) Draco és a mugli orvosi pálya először mikor eszembe jutott nekem is elég idegennek hatott, de aztán nagyon megszerettem írás közben, jó tudni, hogy veletek is el tudtam hitetni, hogy egy Malfoy igenis választhat ilyen hivatást. :D

Kedves lex!
Örülök, hogy a szívedbe zártad a történetemet, még a nyitottsága ellenére is. :) Ahogy azt már korábban Virginie-nek is írtam, féltem, hogy ellenetekre lesz ez a fajta végkifejlet, hogy lezáratlannak fog tűnni miatta a történet, ezért nagyon örültem, mikor azt olvastam többeteknél is, hogy elnyerte a tetszéseteket. :)
Az OOC figyelmeztetést egyébként én magam leginkább arra értettem, hogy Harry kicsit gyermetegen, amolyan felnőtt-kamaszként viselkedett a történet nagy részében, bár a Bétám is azon a véleményen volt, hogy teljesen felesleges kirakni a figyelmeztetések közé, végül mégis odacsempésztem. Jobb a békesség alapon, okulva korábbi esetekből. ;)

~ * ~ * ~ * ~

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki olvasta a történetet, igazán boldoggá tett a sok visszajelzés, sajnálom, hogy csak most jutott időm válaszolni! :) Örülök, hogy sikerült olyasmit alkotnom, amit ilyen sokan megszerettetek. Szintén köszönöm a magas pontokat, nagyon jól esett, hogy végül második helyezést ért el ez a novella, igazán hálás vagyok ezért Nektek! *meghatottan szipog*

Puszi,
Rii