Malfoyok közt szinte észrevétlenül rohannak a napok, ugye? Máris felkerült a történetek fele, így hát elérkezett a kétnapos szünet ideje. Aki lemaradt, most pótolhatja a hiányosságokat.

Hogy mi történt eddig?
Volt egy bűvészünk köpennyel: Mihez kezd egy varázsló, ha mindent elveszít? Mihez kezd, ha ő Lucius Malfoy?
Volt egy mágusunk köpennyel: Az Azkaban mindenkit megváltoztat. Lucius Malfoy arra ér haza, hogy mindenkiért küzdenie kell.
Volt egy bűvészünk kerítéssel: Dracót egy kis ráhatással nem éppen arra ítélik, amire számított volna. Még ennél is jobban meglepődik azon, hogy végül az átoknak hitt büntetés milyen sorsfordítóvá válik. Jóval kellemesebb értelemben, mint azt bárki is gondolta volna. Hogy egy Malfoy ne riadjon vissza a fizikai munkától, és tolerálja a muglikat? Abszurd.
Volt egy mágusunk kerítéssel: A kerítésen túl sok mindent lehet találni. Megbújhat ott egy ház, egy kert, valamilyen állat. Viszont előfordulhat az is, hogy két ember egy kerítésen túl találja meg azt, amit keresett. És még az is előfordulhat, hogy valaki a maga különleges, egyedi módján besegít.
Volt egy bűvészünk portréval: Mintha az, hogy három évre muglik közé száműzték, nem lett volna épp elég büntetés, most el kell viselnie néhány levakarhatatlan volt iskolatársat, és mindennek a tetejében még egy akaratos nagynéni is bekerül a képbe. Merlin segíts!
Volt egy mágusunk portréval: Egy Malfoy, egy Potter és némi sötét varázslat.
Volt egy bűvészünk menetrenddel: Dracót a végső csata alatt eltalálja egy átok. Harry szeme láttára haldoklik, majd Amerikában kezd új életet, emlékek nélkül. Ám a varázsvilág, és főkánt Harry Potter nem tud meglenni nélküle, így Harry a keresésére indul, dacára az őket üldöző halálfalóknak.
És volt egy mágusunk menetrenddel: Scorpius csak nevében Malfoy, jellemében őszinte sajnálatára, aligha. Monoton, unalmas munka a Minisztérium legszánalmasabb posztján, családja gyűlölete, kollégái megvetése, egy félreértett kérés és egy visszafordíthatatlan döntés lett a végzete. Tudata a tébolyba hasadt, lelkét feszítették, csűrték-csavarták, míg végül eltörték. Egyszer csak kattan valami fejben és szívben egyaránt, ami nem tűr el több megaláztatást és fájdalmat – aztán vége lesz.

De még egyáltalán nincs vége! Február 13-án új történettel jelentkezünk. Addig ne is menjetek sehová, inkább írjatok véleményeket! ;-)