Én vagyok az első :)
Nagyon tetszett, megleptél. Gratulálok hozzá!

1. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
3

2. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket?
5

3. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
5

4. Mennyire tetszett a történet?
4

Kedves Író!

Én vagyok a második véleményező. :) Már tegnap elolvastam a történetet, de meg kell, hogy mondjam emésztgetnem kellett egy kicsit. No nem rossz értelemben, ezt előre leszögezem. Nagyon is jó értelemben, mert elgondolkodtattál, és ez csak jó lehet. Ha csak elolvasunk valamit, aztán azzal a lendülettel megyünk is tovább a dolgunkra, akkor az az írás nem igazán maradt meg bennünk. De a Te írásod nagyon is itt él bennem tegnap óta.
Nagyon tetszett minden egyes mozzanata. Szépen fogalmazol, és valóban olyan volt a történeted, mint egy impresszionista festmény. Nem szeretem a non magic történeteket, de itt valahogy nem is zavart. Nem kellett bele, nem illett volna bele. Nekem tökéletes élvezetet nyújtott az olvasás. Már a kezdés megfogott, és a kép "Dracóról" és "Pansyról", annyira illett azokhoz a karakterekhez, amelyeket Te megteremtettél.
Először nagyon furcsa és bizarr ötletnek tűnt az, hogy Draco tulajdonképpen saját magával fedezi fel önmagát, a testét, de rá kellett jönnöm (tegnap óta ezen morfondíroztam), hogy bravúros megoldás volt! Valójában az emberek csakis önmaguk által tudják megszeretni saját magukat. Hosszú-hosszú elméletekről lehetne itt beszélni, a téma megkívánja, hogy hosszasan tárgyaljunk róla. Ám mivel kihíváson vagyunk, és még titok, hogy ki is vagy, így majd ha véget ért a verseny, akkor szívesen elbeszélgetnék Veled erről. :)
A karaktereidben nem találtam semmi kifogásolhatót, annak ellenére, hogy nem varázslóként szerepeltek, mégis meghagytad őket olyannak, akiket megismerhettünk a Harry Potter kötetekben. Ez szubjektív vélemény, lehet, hogy lesz olyan, aki nem így látja, én mindenesetre szerettem a szereplőidet. Szép képeket tártál elénk, gördülékenyen fogalmazol. A kulcsod beillesztése valóban különös megoldás volt, de pont ettől (is) tetszett annyira. Óh, látod annyira belelendültem a vélemény megírásába, hogy nem a megszokott módon csináltam, ahogyan a többi írásnál, na mindegy, most már így marad. :) Jöjjenek akkor a pontok, így a végére!

Kulcs: 5pont
Karakterek: 5pont
Cselekmény: 5pont
Történet: 5pont

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki lehetsz, mert szeretném elolvasni a többi írásodat is. :) /Hacsak már nem olvastam Tőled :)/ Gratulálok, további sok sikert és magas pontokat a kihívásra!

Mit mondhatnék...? Már a felvezetése is igényes, a megjegyzések, kitételek, leírás, a kép - rendkívül szimbolikus, tekintve a hölgy nyakát... - a versidézet, Tóth Árpád nagyon is finom és mélabús, van benne valami hanyatló, mégis elegáns, dekadens, ahogy ez az írás is.

Az egyes részeket elválasztó mondatok szinte veretes díszek, külön-külön is ízlelgettem őket. Hangulatilag nagyon sokat dobtak az amúgy nem is olyan hosszú ficen. Mégis; ha már egy ilyen rövidebb lélegzetvételű írásban ilyen igényesség jelenik meg, mi minden rejtezik még ezek mélyén? Milyen titkok tudója vagy, Alkotó?

A leírások, a bevezető szépirodalmi szintű - akárha a Dorian Grayt emeltem volna le a polcról, csak valami könnyedebb formában, mert ez nem egy regény, és valami nőibb, simább tónusban. Akvarell. Tetszett a karakterek viszonya egymáshoz és a világhoz, ahogy a megjelenített életszakaszok is, mint évszakok - számomra azért volt lenyűgöző, mert nagyon képi a világa. A filmszerűség mindig sokat dob egy íráson, könnyebben átélhető.

Komoly kérdéseket feszegetsz. Elemezhetném, hogy Draco most hazug-e, vagy sem, erkölcsös-e vagy sem, hibás-e vagy sem - nem tartom annak; az egész történet elkerülhetetlen vég felé száguldott, még ha oly banális okok nyomán is, mint a megszokás és más ilyenféle, emberi kapcsolatot kikezdő dolog. Ez pont az a helyzet, amikor mindenki bűnös és senki sem, az a helyzet, amikor a dolgok csak úgy megtörténnek, látszatra váratlanul, valójában pedig már első perctől visszaszámolva valami ördögi robbanószerkezet kijelzőjén.

A feszültséget meredeken íveltetve járattad csúcsra, ebből pedig egy mesterien ötletes oldással menekítetted ki az olvasót, ami meglepő is volt, és szintén több rétegű értelmet hordozó. Valaki, akit meglátogat saját énje, és szeretkeznek. Hmmm... Végig kell még gondolnom a mögöttes tartalmakat. Draco bungalójáról Gauguin jutott eszembe, bár ő Tahitire menekült ugyanígy, ám ő is egy fiatalabb szeretővel bírt ott.

Egész egyszerűen nem tudok belekötni, épp ezért várom majd a többi kritikát, hogy vajon hol vétett a szemem, vagy az elmém^^ Pontosan ilyen történeteket keresek, nem harsogó, szép, minőségi, elegáns, visszafogott - és teljesen kidolgozott, minden tekintetben. Még pszichológiailag is, utalásaiban nagyfokú műveltséget sugall, de nem dörgöli az orrunk alá, viszont él vele, és nem rosszul, nem sokat, épp a kellő mértékben, amitől a szereplők és a mondandó is megkapja azt az intellektuális TŐKÉT, amin nyugszik az egésznek a realitása, vagy épp a minősége.

Gratulálok, őszinte elismerésem, nem tudok rossz pontot adni.
5
5
5
5 – fel sem tűnt, hogy non-magic… o__o

Kedves Író!

Kellőképpen a történet hatása alatt vagyok annyira, hogy nem is igazán tudom, kifejteni magam.

Kulcs: 4
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Történet: 2
Sajnálom, nagyon nem jött be az ez önmagával dolog.

Sok sikert a Kihíváshoz, és sok szép pontot.
Puszi: rosemalfoy ( RoseM ) Kritika Klub Tag ( megtalálsz minket a Merengő fórumán )

Szia!

Tegnap már elolvastam, csak nagyon "zombie-mode-on" futottam, ezért nem írtam azonnal. Igazából tökéletes. Gyönyörű. A szóhasználat rendkívüli, a hangulat magával ragadó, egyszerűen hibátlan :) Imádtam a képeket, imádtam, ahogy leírtad Pansy és Draco kapcsolatát. Egyetlen egy dologra hívnám fel a figyelmet, ami mégis kicsit az ellenkezőjét mutatja, bár nem olyan súlyos: a Draco/Draco jelenet. Neeem, nem arról van szó, hogy nem tetszett, imádom az ilyen önmagukkal párosított ficeket 8D Magam is írtam egy Harry/Harryt (most pakolászom az oldalamra, ha érdekel valakit ^^), bár annak nincs ilyen mély mondanivalója, egyszerűen csak cuki x3. Nem, nem ezzel van a baj, örülök, hogy hozzám hasonlóan perverz vagy (már ha nem sértelek meg ezzel xD 8)). A varázsvilágban minden további nélkül megtörténhet ilyen, hogy valaki a fiatalabb önmagával összetalálkozik, bármiféle érdekes varázslat vagy egyéb összehozhatja. De egy non-magicban? o.O Hacsak nem álom, vagy az őrültség jele - amit itt nem tapasztaltam - akkor nem fér bele, szerintem. Eszembe jut, hogy talán nagyon szerettél volna ezzel a párossal írni, és a végeredményt látva jó ötletnek is tűnt, hogy belevetted :P Draco elnyerte a feloldozást, szóval kellett ez bele, de szerintem logikusabb lett volna, ha nem így oldod meg, mert ez számomra itt kicsit furcsa volt. Vagy akkor az egész ficet írhattad volna magicban (mert attól az még lehetett volna AU, szóval sok változtatást nem is kellett volna végrehajtani rajta ;)), és akkor egy szót sem szólok :D Vagy akkor konkrétabban utalni rá, hogy Draco csak álmodott... ^^ Mert a valóságba ez már túl varázslatos eseménynek látszik :) Szerintem legalábbis, de ettől függetlenül másoknak talán másként jön le, meg mint mondtam, a stílus és maga a páros is tetszett nagyon :) Hát igazából csak ennyit akartam róla mondani, imádtam :) Köszönöm az élményt!

Pontok:

Kulcs:5
Karakterek:5
Cselekmény:4
Történet: 4

Kulcs:5
Karakterek:5
Cselekmény:4
Történet: 5

Kedves Író!

Kulcs: 4,5 (Ha nem lehet, akkor 5)
Valahogy ez volt az a kulcs, amelyiknél a háromból egyik történetnél sem éreztem igazán erőteljesen, hogy jelen lenne.

Karakter: 5
A karaktereid szerintem rendben voltak. Kellőképpen kidolgozottnak éreztem Őket és a jellemükön sem esett igazán nagy csorba.

Cselekmény: 4,5 (Ha nem lehet, akkor 4)
Nem ez volt a legcselekménydúsabb történet, amit olvastam, de nem is ez az oka a levonásnak, hanem az a hiányérzet, ami bennem maradt. Valahogy a vége nekem nem volt kerek egész.

Történet: 3
Egyetlen dolog miatt, azért, mert Pansy terhes volt. Itt arra kell válaszolnom, hogy mennyire tetszett nekem személy szerint a történet. Ha Pansy nem úgy hal meg, hogy babát vár, akkor nem lett volna gondom vele, de anyaként engem az ilyesmi mindig nagyon kiborít. Talán más nem így reagál, de mivel én magam is vesztettem el babát, nálam ez egy kényes téma. Azért köszönöm, hogy olvashattam!

További sok siket és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa!

Kedves Író!

Hát én nem is tudom, ilyen történetet még sohasem olvastam! Egyszerűen magával ragadja az embert! Csak úgy áradt belőle a művészet - mintha tényleg egy festmény lenne, itt-ott egy kis klasszikus zenével megtűzdelve:)

Kulcs: 5 - Hűha, ezt tényleg nagyon egyedien valósítottad meg, de nincs kétség, tökéletesen megfelelt a kulcsnak. Egy igen fontos lélektani dologra világítottál rá ezzel:)

Karakterek: 5 - Rendben, legfeljebb Dracóban volt pár könyvbéli vonás, de mivel jelezted is, hogy AU és OOC, ezért nem is baj. Mindenesetre a karakteret szépen megvalósítottad - főleg a főszereplőt dolgoztad ki szépen. Mélyen festetted, mi játszódik le egy önmagát hibáztató ember lelkében.

Cselekmény: 5 - Rendben, nem volt benne sok "élesben történő" cselekvés, de ennél a műnél inkább a leírások, a szereplők lelke, a vívódás a fontos. Másrészt pedig a múltbéli eseményekről is képet kaptunk:) nem látom tehát értelmét annak, hogy lepontozzam, hiszen ehhez a fajta íráshoz ez illik egyszerűen. Ez egy festmény:)

Történet: 5 - Nekem nagyon-nagyon tetszett, minden elismerésem! Egy egyedi, elgondolkodtató alkotás. Az idézetek is szépek és találóak voltak benne:)

További sok sikert!
MagicThunder