Kedves Író!

Ez egy aranyos kis, könnyű történet volt. Csak éppen egyáltalán nem győztél meg arról, hogy ez a két ember összeillik, összetartozik és van értelme annak, hogy közös jövőt és családot tervezzenek.

Ez nem túl jó, mert a dramione páros alapvetően nehéz, és nagy munkát igényel, hogy az író elhitesse az olvasóval, hogy van közük egymáshoz, és minden korábbi ellentét ellenére is összetalálkoztak, és most egymáshoz tartoznak. Sajnos ebben a történetben nem hittem el.
De, ha hagyjuk a múltat, csak megnézzük simán a jelent, akkor is sok a probléma.
Gondolj bele: adott egy páros, akiknek a hozzájuk legközelebb álló személyek (legjobb barátok és szülők) tiszta erőből fúrják, ellenzik a kapcsolatát. Gondolj bele, hogy ott van a partnered, és az, aki neki fontos, és akinek elvben ő is fontos, annyiba sem veszi őt, hogy feltételezze, nem teljesen idióta, tehát jól döntött, a párja méltó a szerelmére. Vagyis nincs semmi, de semmi nyitottság a partnered rokonaiban/barátaiban irántad. Ez rossz érzés nyilván. Olyan rossz, hogy meg tud mérgezni egy tökéletes kapcsolatot is.
De, mondjuk nem mérgezi meg. Akkor ez a két ember nagyon-nagyon szereti egymást, ha a körülmények ellenére is kitartanak egymás mellett. Oké, elhiszem. De akkor mi az, hogy napokig nem állnak szóba egymással? Nem tudom, hogy házas vagy-e. Én igen. Jól látod, a házastársak szoktak veszekedni. De az kizárt, hogy utána napokig szóba se álljanak egymással. Elárulom, még órákat tölteni csendben, összeveszve, egymás mellett is nagyon rossz – már, ha szeretik egymást. A külön alvás pedig olyan súlyos döntés, hogy azt éreztem miatta, egy kihűlő kapcsolatot látok, nem szerelmes, friss házasokat. Csak éppen közben azt állítod, hogy ez egy tökéletes páros.
És akkor abba már nem megyek bele, hogy az elveik és az életről szóló elképzeléseik (pl. a feleség szerepe a házasságban…) mennyire különböznek. Mert ettől függetlenül most lehetnének boldogok, habár ezek akkor is olyanok, mintha egy aknamezőre építenék a kapcsolatukat: bármikor robbanhatnak.

Ezek miatt nem lett nekem a történet hiteles – se mint dramione, se mint két ember boldog házassága, a rowlingi világtól függetlenül. Sajnálom.

De térjünk rá a konkrét szempontokra:
1. Igen, tökéletesen megfelelt a csapat témájának. Habár, bevallom, nekem a gyerekvigyázós rész kicsit gyors és kevés volt. Egyetlen egy alkalom, alig néhány óra, egyetlen egy probléma - elég könnyen feladta ez a Draco, nem? :-D

2. Kulcsok: a keresztanya kulcs szuperül beépült és passzolt. A tengerzöldnek volt jelentősége, de nem éreztem igazán alaposan kiaknázottnak, olyan volt, mint amikor egy tárgyra ráhúzzák az adott színt – csak te most a bűbájra húztad rá.
Összességében 3,5 pont

3. Mondtam már, hogy nem győztél meg, hogy ők együtt egy pár. De lássuk külön-külön.
Draco malfoyos volt, habár egy kedvesen szerencsétlen verziója Draco Malfoynak. Ez kellemes összeállítás, amit jólesett olvasni, és amit meg is tartottál végig.
Hermionének viszont nem sok köze volt a rowlingi Hermionéhoz. Belőle egy létező, de iszonyúan ellenszenves nőtípust kerekítettél, aki szexszel zsarol (mert az a nőnek nem öröm, csak kötelesség, vagy hogy van ez?), aki sértődöttet játszik, aki hisztizik (jó, hormonok is, na). Szerintem Hermione nem ilyen – és különösen nem fog döbbenten pislogni arra a hírre, hogy a fogamzásgátló hatása nem száz százalékos. Gondolj bele, Rowlingnál milyen lenne Hermione! Biztosan mindent, de mindent elolvasott volna már az összes lehetséges védekezési módszerről, és minden egyes olyan esetről megpróbált volna tudomást szerezni, amikor a bájital – vagy bármi más – nem működött. Szóval igen OOC, de egy következetes karakter lett Hermionéből.
A mellékszerepekben éppen csak fel tudtak villanni a szereplők, de alapvetően hozták az ismert és elvárt karakterüket. Harry különösen tetszett.
Összességében 4 pont

4. Ide, a cselekményhez kellett volna írnom mindazt, amit korábban leírtam, azt hiszem. Nem győztél meg. A párosról sem, arról sem, ahogy megváltozott a véleményük a gyerekvállalásról, és nem csak beletörődtek.
Elolvasgattam a történetedet, nem voltak benne logikai bukfencek, látszik, hogy alaposan megtervezted a cselekményt. Csak éppen úgy érzem, hogy amikorra elértünk volna érzelmileg a jelentős részekig, addigra elfogyott a szuflád, időd, nem tudom, mid, és gyorsan kerekítettél egy befejezést.
Összességében 3 pont

5. Nem mondom, hogy nem tetszett, mert nem volt benne üvöltő hiba. Kellemesen írsz, olvastatta magát a szöveg, jó stílussal mesélsz. Ugyanakkor sajnos semmi sem fogott meg, nem került hozzám közel a műved. (Legfeljebb néha bosszankodtam, hogy miféle házasság ez.)
Ez nagyrészt nem a te hibád: egyáltalán nem kell mindenkinek úgy írni, hogy az engem megfogjon. De ez itt a szubjektív értékelés helye, ezért le kellett ezt írnom.
Összességében 3,5 pont.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Szia Kedves Író!

Megfelelt-e a történet a csapatának?
Igen.

Mennyire felelt meg a történet a kulcsoknak? 5 pont
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a szín-kulcsra nem kellett sokat várni, de mivel a gyerekkel "kapcsoltad össze", így megfelelően hangsúlyos lett. A keresztanya-kulcsoddal kapcsolatban pedig végképp semmi kivetnivalót nem találtam.

Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 5 pont
Annyira szerethető, kedves és olykor vicces karaktereket írtál, hogy azt csak megköszönni tudom. Ha OOC-k voltak is, nekem nem számított, mert azt már eleve ez a páros magával hozza.

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5 pont
Látszik, hogy időt és energiát áldoztál az írásod kidolgozására, nem is csoda, hogy egy logikusan felépített, szépen kidolgozott történet lett a végén. Roppant olvasmányos a stílusod, magával ragadott már az elején, és a végéig el sem eresztett.

Mennyire tetszett a történet? 5 pont
Igazából adnék én tízet is, mert annyira jó volt olvasni egy ilyen könnyed, szórakoztató, kedves történetet, hogy azt el sem tudom Neked mondani. Különösen örültem a tervezgető Dracónak, olyan vicces amikor balul sülnek el a próbálkozásai. Ez egy könnyed kikapcsolódás volt, őszintén örülök, hogy olvashattam. Nagyon jól esett! :-)

További sok sikert és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa! Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)

Kedves Író!

Megfogadtam, hogy csak azokat a hetero történeteket olvasom el, amiknek a kulcspárjuk slash, mivel nem igazán szeretem a het ficeket. Viszont nagy hiba lett volna kihagyni a történeted, teljesen magával ragadott a stílusod, pedig a Dramione kicsit sem a kedvencem.

A ficed megfelelt a csapatának, ezen nincs is mit ragozni. A kulcsokat ügyesen használtad fel, főleg a keresztanyát. A szín lehetett volna még valamivel hangsúlyosabb, bár tudom, hogy mennyire nehéz lehetett egy konkrét színnel dolgozni, iszonyatosan kreatívnak kell lenni, hogy az olvasók ne fanyalogjanak.

A karakterek közül Draco mindent vitt. Imádtam a humorát, a kis élcelődését, a húzásait, nagyon-nagyon tetszett! Hermione viszont kissé furcsa volt a számomra, sok helyen nem ismertem rá, máshol viszont teljesen önmaga volt. Igaz, az emberek változnak, és itt, ebben a történetben már nem azok a kamaszok, akiket a könyvekből ismertünk, de mégsem hinném, hogy az évek múlásával Mio ilyenné válna, mint amilyennek bemutattad nekünk. Draco miatt mégsem vagyok képes levonni a karaktereknél pontot, Ő annyira tetszett, hogy feledtetett minden más karakternél talált hiányosságot.

A cselekmény teljesen magával ragadott, iszonyatosan jókat szórakoztam Draco gondolatain, egyszerűen tökéletes volt, ahogy bántál vele. A cselekmény szépen pörgött, ügyesen volt felépítve, nem voltak benne unalmas részek. A párbeszédeid is „éltek”, és azon kaptam magam, hogy hipp-hopp el is értem a történet végére. Dramionén én még soha nem szórakoztam ilyen jól, teljesen lenyűgöztél. Élmény volt, hálásan köszönöm, feldobtad a délelőttöm, szívből gratulálok a művedhez, nagyon drukkolok Neked!

Gratulálok, sok sikert, és magas pontokat kívánok Neked!

Szia, Kyra
Kritika Klubtag ( Megtalálsz minket a Merengő fórumán ;) )

Megfelelt-e a csapatnak?: Igen
Kulcsok: 4
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

1 igen
2 4p
3 4p
4 4p
5 5p