Kedves Író!

Azt hiszem, sikerült beletrafálnom tegnap este, mert te voltál a második, akinek a történetét ezen a kihíváson elolvastam, és te sem okoztál nekem csalódást. :)

Megfelelt-e a történet a csapatának?
IGEN, Scorpius hol csendesen, hol hangosan lázadt, de mindenképpen ellenálló volt a javából. :)

Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Nagyon szép megoldás volt a tied. Már az elején éreztem, hogy nincs rendben valami azzal, ahogy Scorp a szüleivel kommunikál, de akkor csak azt gondoltam, hogy elbeszélnek egymás mellett. De nagyon gyanús volt az egész, hogy miért vacsorázik mindig Luciusszal, mindenesetre sikerült meglepned, mert erre a verzióra konkrétan nem gondoltam. Mindenképpen ötös, jó ötlet volt. :)

Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Scorpius jól meg lett formálva, tipikus lázadó kamasz volt, bírtam. Luciusnál azonban éreztem egy kis ellentmondást. Precízsége és merevsége ellenére valahogy hamar megtört, és gyanúsan jól fogadta azt a bizonyos Nicket is. :) Ezt leszámítva az ő karaktere is jól sikerült. A szülőknek nem volt túl nagy szerepük, de amennyit mutattál belőlük, az tetszett.
Erre a szempontra négy és fél pontot adok. Remélem, lehet felezni, mert ha nem, akkor bajban vagyok. :)

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Tetszett a cselekmény, végig titokzatos maradt, de talán túlságosan is az. Azzal semmi gond nem volt, hogy nem fedted fel korábban a merengős dolgot, de pl. a végén engem kifejezetten zavart, hogy nem tudtunk meg semmit arról, hogy Dracóék hogyan haltak meg. Olyan hirtelen lett vége az egésznek. És bár nagyon jó ötletnek tartom ezeket az emlékutazásokat, az is gyanús, hogy Scorpnak mindig sikerült olyan emlékbe belemásznia, ami illeszkedett a mondanivalójához. Vagy ő maga alakította volna úgy a párbeszédet? Ez lehetséges, de még így sem teljesen hiteles. A kis Scorpius jelenléte az emlékekben azonban szívbemarkoló volt. (És egyben árulkodó is, jó elővetítése a valóságnak, de azt hiszem, ahogy Scorpius, úgy én is szándékosan hagytam őt figyelmen kívül. :)) Ezzel együtt is egy szépen felépített cselekményt kaptunk, ezért erre a szempontra egy négyest adok.

Mennyire tetszett a történet?
Nagyon tetszett. A stílusod gördülékeny, jó volt olvasni, viszonylag hamar a végére is értem, pedig nem volt olyan rövid a történet. Helyesírási hibát is csak elvétve találtam, szóval ez mindenképpen egy pluszpont még. :) A többit pedig már leírtam. Ezért öt pontot kapsz tőlem.

További sok sikert kívánok!

Natara

Kedves Író!

*zokog* Ez valami hihetetlenül szép történet lett! *.* A kulcsfelhasználásod egészen elképesztő, tökéletes és egyben megható megoldás volt. Elszorult torokkal, a könnyeimet törölgetve írok most Neked, és csak az dübörög a fejemben, hogy köszönöm! Sajnálom, hogy eddig nem volt időm elolvasni a történeted, de tudom, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy megtettem. Mind a cselekmény, mind a szereplőid, mind a stílusod tökéletesen levett a lábamról, méltó lezárása lett a kihívásnak a történeted.

Mondanom sem kell, hogy gyönyörűen fogalmazol, a szereplőid éltek, a párbeszédek tökéletesek voltak, a cselekmény pedig mindent vitt. Különösen szerettem Luciust és Scorpot, remekül bántál velük, és hát Scorp is nagyszerűen bánt Luciusszal. Annyira meghatott a történet vége, nagyon-nagyon szépen zártad le a történetüket. Érdekes volt, hogy Scorp olyan kis finoman lázadt, mert mindig ott dübörgött benne azért, hogy ő egy Malfoy, tudta, hogy elvárják, ennek megfelelően viselkedjen, de örülök, hogy képes volt érvényesíteni az akaratát, megmutatni, hogy ő más. A finom kis lázadás alatt pedig azt értem, hogy nem volt nyers, nem ordított vagy használt csúnya szavakat, végig tisztelettudó maradt, és most úgy érzem, hogy minden Malfoy büszke lehet rá. Erős és karakteres személyt formáltál belőle, olyannak mutattad őt, amilyennek szeretem, ezért pedig rendkívül hálás vagyok Neked.

Egyszerűen nem volt olyan mozzanat ebben a történetben, ami megakasztott volna olvasás közben, ami ne tetszett volna. Tökéletes, szívfacsaró és nagyon szép történet a Tiéd, köszönöm szépen az élményt! Már találgatni sem merek, hogy ki lehetsz, de az biztos, hogy szeretnék még olvasni Tőled.  Még egyszer köszönöm ezt a csodát, és szívből gratulálok ehhez a művedhez! Sok sikert kívánok Neked!

Üdvözlettel:
Kyraper

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

Kedves Szerző!

Lenyűgöző, gyönyörű történetet írtál. Gratulálok!

Csapat: egyértelműen igen.

Kulcs: nagyon szép és finom megoldás. Ez persze amúgy is meglehetősen elvont kulcs volt, de ahogy te értelmezted, az elegáns és nagyon találó. Ügyesen vezettél rá minket, és nem volt szájbarágós, hanem el kellett rajta gondolkozni, fejben szépen helyrerakni mindent. Ez külön érdem.
5 pont

Karakterek: nagyon láttatóan ábrázoltad a karaktereket: megtaláltad azokat a jelzőket, állapotokat, mozdulatokat, amitől megjelentek és felismerhetővé váltak. Lucius és Scorpius ellentéte világosan de nem parodisztikusan rajzolódott ki. Scorpius más, mint a többi Malfoy, de egyértelmű az út, hogy hogyan lett ő Draco fiaként ilyen, és valójában meg is vannak benne a Malfoy-vonások.
Lucius váltása, habár érthető, és – mivel a nézőpont Scorpiusé – ennél részletesebben talán nem is ábrázolható, egy egészen picit mégis gyors volt. Az indokok a helyükön vannak, az állapotokat jól jelezted, de talán túl hamar engedett fel, talán kellett volna még néhány nap neki.
Lehet, hogy ha látjuk az ő szemszögét, gondolatait is, ég megtudjuk, hogy már kellett neki egy elég nagy sokk, aminek a hatására átlendül, jobban a helyén érezném a fejlődést. Így egy picit gyors volt.
Ezzel együtt is szinte tökéletesnek érzem a karaktereket: 4,5 pont

Cselekmény: én egy gyanakvó olvasó vagyok, szóval észrevettem a jeleket. Számomra nem volt hatalmas meglepetés az utolsó jelenetben, viszont megkaptam a szükséges megerősítés. És, mivel gyanakodtam, figyelhettem azt az aprólékos, finom munkát, amivel összeraktad a szülőkkel folytatott beszélgetéseket. Nagyon pontos voltál: éppen annyira látszanak az illesztések, amennyire kell nekik, hogy az olvasó észrevegye, megsejtse a titkot.
Eleinte állókép-szerűnek tűnt a cselekmény, később azonban egyértelmű lett, hogy éppen ekkor jutott fordulóponthoz a beállt rend. Lucius változásáról már a karaktereknél értekezetem, nem fogom tehát még egyszer ugyanazt felróni neked. Így azonban azt gondolom, hogy jól választottál, kellően nagy sokkot adtál Luciusnak ahhoz, hogy kilépjen a szokott szerepéből, és logikusan vezetted a cselekményt. (Még egyszer, hogy kizárjam önnön ellentmondásomat: csak a pálfordulás gyorsaságával volt gondom.)
5 pont

Tetszés: Egy élmény volt olvasni a szavaidat! A nem terjengős, hanem nagyon pontos megfogalmazáson túl még ilyen mondatokkal is szórakoztattál, mint: „A fehér gőzkígyócskák lassanként elillantak a levegőben, ahogy a feltálalt fogások sorra kihűltek.”. Jólesett, szép volt, olvasmányos, gyönyörű.
5 pont

Gratulálok, és köszönöm, hogy olvashattam!
Katjusha

Tudom, későn válaszolok - a karácsony közbeszólt. (De azért mégiscsak válaszolok, hátha még megtalálják azok, akiknek szól.)

Natara:
Örülök, hogy sikerült meglepetést okoznom a merengős megoldással, féltem, hogy nemcsak gyanúsak a szülőkkel való jelenetek, hanem kitalálható már jóval a vége előtt, miről is van szó valójában.
Történeten belül tényleg hirtelennek tűnhet, hogy Lucius megváltoztatja a döntését, de ők ketten Scorpiusszal már elég régóta játsszák ezt a "játékot", és Lucius is érzi, hogy így nem jó, nem haladnak sehova. Aztán egyszer csak rá kell döbbennie, hogy Scorpius egy meglehetősen fontos dolgot eltitkolt előle, és valószínűleg jó régóta titkolja az egész Nick-ügyet, ez pedig megrendíti.
Scorpius hosszú ideje műveli az emlékutazgatást, és elég jól kiismeri már magát az emlékekben, általában olyanokat is választ, ahol keveset beszélnek a szülei és viszonylag semleges dolgokat mondanak, olyasmit, ami nem utal egy adott témára; ezért képes úgy alakítani a saját mondókáját, hogy igazodjon az övékhez. Így próbálja erősíteni az illúziót. Gondoltam rá, hogy beleírom, hogyan halt meg Draco és Astoria, de úgy éreztem a módnak tulajdonképpen nincs jelentősége, és nem is illett sehova. A történet sok pontján túl korai lett volna, aztán meg kilógott.
Nagyon örülök, hogy a hibák ellenére tetszett a történet, és köszönöm a pontokat. :-)

kyraper:
Köszönöm a szép szavakat, nagyon meghatott, sokszor elolvastam a véleményed. :-) Örülök, hogy tetszett a novellám, és annak is, hogy kiemelted Scorpius karakterét, szerettem írni róla.

Katjusha:
Lucius Nick kapcsán döbbent rá, hogy mennyi mindent nem tud Scorpiusról, és elgondolkodott, milyen a kapcsolata tulajdonképpen az unokájával, ha Scorpius egy ilyen személyes és számára biztosan fontos ügyet nem osztott meg vele, több hónap alatt sem. Aztán az első dologhoz kapott, amivel változtatni tud az eddigi állapoton. Hát igen, ezt mutathatta volna be az ő szemszöge. :-)
Nagyon örülök, hogy a pálfordulás gyorsasága ellenére tetszett a történet, és hogy a merengős ügy kellően gyanús útközben is. Aggódtam, hogy nem sikerül rendesen összerakni azokat a részeket.