Kedves Író!

Nagyon ötletes alapot hoztál nekünk, Lucius sétapálcája sokunk fantáziáját izgatja, így nagyon örültem, hogy előtérbe került ebben a történetben. Szépen valósítottad meg általa a kulcsod és a csapatnak is megfelelt maga a történet.

Szeretem az ilyen kalandos történeteket, így szívesen olvastam ezt a ficet, de nagyon sajnáltam, hogy ilyen rövidke lett. A három próbát sokkal jobban ki lehetett volna fejteni, itt-ott meg lehetett volna még egy kicsit csavarni a szálakat. Az ész próbája például túl simán ment, szerintem, és valahogy a hűség próbájánál éreztem azt, hogy inkább az az ész próbája. Egyébként tényleg ötletes volt a három különböző próba, és az ezekhez az egységekhez csatolt képek is hatásosak voltak.

A karakterek is jól sikerültek, de sokkal többet kellett volna mutatnod belölük. Leginkább Draco és Lucius lelkében dúló viharokat, a mélyebb gondolataikat, érzéseiket szerettem volna látni. Ebben a történetben Alida lett a nagy kedvencem, szimpatikus volt a számomra, és borzasztó jó megoldás volt, hogy így Draco nem egyedül vett részt a próbákon. Alida üde színfoltja volt a történetednek, gratulálok hozzá!

Ami egy kicsit nehézkesebbé tette az olvasást az a sok-sok tőmondat volt. Nagyon sok helyen össze lehetett volna kötni a mondatokat, és ezáltal az egész szöveg sokkal lágyabb lett volna. Bevallom, én sokkal jobban szeretem a hosszabb mondatokat, persze azokat sem szabad túlzásba vinni. Összességében tetszett a történet, az alap a három próbával mesés, de örültem volna egy kevésbé kapkodó, bővebb kifejtésnek.

Gratulálok ehhez az írásodhoz, sok sikert és magas pontokat kívánok!

Üdvözlettel:
Kyraper

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 4
Tetszés: 4

Kedves Író!

Nagyszerű alapötletet találtál a történetedhez. :) Lucius kígyófejes pálcája valóban érdekes darab és bár alapvetően nagyon szeretem a romantikus történeteket, jól esett ezúttal egy kalandosabbat olvasni.

A csapatodnak tökéletesen megfeleltél. A kulcsodat is beleépítetted, erre sem lehet panasz, bár hogy őszinte legyek, nekem annyira nem tetszett a megoldásod. Sokszor említetted, egy idő után már nem is számoltam hányszor mondták ki Dracónak, hogy ez is hamis igazság, meg az is, ami nekem nagyon erőltetetté tette a dolgot. Olyan érzésem volt, mintha a számba akarnád rágni, hogy hol is van a kulcsod a történetben, mert magamtól nem értem meg, hogy az illúziók maguk a hamis igazságok. Nem szeretnélek megbántani, de ez engem személy szerint nagyon zavart és a történet olvasásának élményét is nagyon rontotta.

A karaktereid nagyon aranyosak voltak, különösen Narcissa tetszett. Draco habozása, az, hogy vívódott, mert nem volt benne teljesen biztos, hogy képes teljesíteni a próbákat az elején nagyon tetszett és azt vártam, hogy majd egyszer csak elfogadja, hogy ő igenis Malfoy. Ezt nagyon hiányoltam, végig meghagytad őt annak a bizonytalankodó kisgyereknek, aki az elején volt, bár a végén már talán picit átsejlett a felnőtt Draco, aki büszke magára. Ezt a karakterfejlődést szerintem jobban kifejthetted volna a történet során.

A történettel voltak igazából apróbb gondjaim, amik miatt még mindig nem tud, hogy mit is érzek a nagy egésszel kapcsolatban. Nagyon tetszett az alapötleted és a próbák, amiket kitaláltál, de igazán kifejthetted volna őket jobban is. Draco igazán nem csinált nagyjából semmit, főleg az első és a második próbán csak sodródott és várt a csodára, hogy majdcsak történik valami. Mintha csak a harmadik próbára ébredt volna fel, ott kezdett igazán cselekedni. Ráadásul lehet, hogy én vagyok értetlen, de számomra az első próba inkább szólt a bátorságról, mint az észről, mikor pedig a végén végre előtérbe került az ész (ki kellett választani a növényt) akkor nem fejtetted ki, miért is azt választja Draco. Egyszerűen csak tudta és kész. Ez nekem nagyon furcsa volt.
Ezenkívül voltak még apróbb bökkenők, amiket nem tudtam hová tenni, de engem nagyon zavartak. Néha Draco igazán következetlen volt, például, mikor Alidával beszélt. Az egyik pillanatban el akarja küldeni, aztán ugyan abban marasztalja is, hogy magyarázatot adjon neki? („Hagyj engem békén! Elmondhatnád végre, mit akarsz tőlem.”) Nekem ezek a párbeszédek néha nem álltak össze egy egésszé.
Még egy dolgot kiemelnék, ami engem személy szerint nagyon zavart a történet folyamán ez pedig a háború. Tetszett, ahogy Draco a saját lábára akart állni és céget alapított, nincs is ezzel semmi baj, de azt egyszerűen nem tudtam mire vélni, mikor megemlítetted, hogy Harry Potterrel jóba keveredtek, ő tanította kviddics trükkökre, meg ilyenek. Ez a dolog nekem nem állt össze egyszerűen megtörte az olvasást ez a kis mellék száll és mivel egyáltalán nem tértél ki rá, összezavart. Egészen eddig a pontig azt hittem, a háború lezajlott a könyv szerint és abban világban vagyunk, ahol Rowling befejezte a történetet. Erre megcsavartad a dolgokat, átírtad a történetet, de meg nem magyaráztad, hogy akkor mi is történt. Tudom és elfogadom, hogy ez nem volt szerves része a cselekményednek, de engem nagyon zavart. Feldobtál egy labdát, aztán hagytad a levegőben lógni. Kirántottad alólam a talajt, hiszen megváltoztattad a Draco iskolás évei alatt történt eseményeket, de utána nem állítottad helyre a világot bennem. Lehet, csak én vagyok kötözködő, de engem ennél a résznél nagyon kibillentettél a cselekményből és bár sokat gondolkodtam a történeteden, mielőtt véleményt alkottam, efelett még mindig nem tudok napirendre térni. Felborult bennem az eseményláncolat, amiben elhelyezted a történetem és egyszerűen nem állt helyre.

Sajnálom, ha kicsit kemény voltam, mert összességében azért azt kell mondjam, tetszett a történeted, üde színfolt volt az eddigiek között. Alida nagyon kedves karakter lett, bár a maga módján kicsit bosszantó, de egyáltalán nem gond, Draco mellé tökéletesen illett segítőnek.
Gratulálok a történetedhez és sok sikert kívánok a kihívás további részéhez! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 4
Cselekmény: 3
Tetszés: 4

Csapat: Igen
Kulcs: 3
Karakterek: 4
Cselekmény: 4
Tetszés: 4

Nagyon érdekes alapötlettel álltál elő egy hagyomány leírására. Igazán frappáns megoldás. Ami a kulcs beillesztését illeti, az már kicsit döcögősebb. Nem attól illik bele, hogy többször beleírod a kulcsot, hanem, hogy e köré építed fel a történetet. És nálad ezt kicsit erőltetettnek éreztem. Ugyanakkor a történet tetszett, nem kellenek érzelmi szálak ahhoz, hogy egy írás olvasmányos legyen. A karakterek közül igazán csak Dracóról lehet beszélni, mert a másik 3 szereplő nem kapott akkora szerepet - illetve nem is kellett annyira kidolgoznod őket. Draco érdekesen felemásra sikerült. Egyrészt éreztem benne a HP könyvekből megismert figurát, másrészről viszont elég gyerekesnek hatott a bizonytalanságaival. Jó lett volna megérteni, mi váltotta ki belőle ezt a habozást, mintha nem merné vagy akarná felvállalni, hogy ő egy igazi Malfoy. Azért a végére már látszott némi jellemfejlődés, ami mindenképp pozitívum. Olykor élveztem, hogy nagyon egyszerűen mondod el a történteket, néhol pedig kifejezetten zavart a sok-sok tőmondat. A három próba ötletes volt, bár a kivitelezésükön még finomíthattál volna, néhol túl egyszerűen jutott túl a feladaton - még ő maga sem értette, hogyan!
Alapvetően tényleg tetszett az írásod, és gratulálok hozzá