Kedves Író!

Nagyon kellemes élmény volt a számomra elolvasni a történeted. Szépen sikerült összekapcsolnod a leíró részeket a párbeszédekkel, kellő arányban volt mindkettő végig jelen. Az utolsó szóig lekötött a történeted, örülök, hogy belevágtam a kihívás történeteinek véleményezésébe, mert ha nem tettem volna, akkor egy remek történet elolvasásának élményével lennék most szegényebb.

A szereplőid éltek, tetszett, hogy mertél saját szereplőket is behozni, mindegyik üde színfolt volt. Oké, Amy valamiért nem volt teljesen szimpatikus, de Scorp rendesen kárpótolt. :D Annak ellenére, hogy nem igazán hasonlított a két kedvenc íróm által megalkotott Scorphoz, mégis sikerült a szívembe zárnom őt ebben a történetben is.

Gyönyörűen fogalmazol, igazán lebilincselően írsz. Nagy kedvencem volt az a rövidke kis rész, ahol Draco beszélgetett Narcissával Luciusról, tetszett, amilyennek Cissyt írtad, de még sok ehhez hasonló apró jelent vagy épp egy-egy mondat volt az, ami lenyűgözött. Alaposan átgondolt, szépen felépített történetet adtál ki a kezeid közül, tényleg nagyon tetszett.

Köszönöm a munkádat, magas pontokat kívánok neked. Sok sikert a továbbiakban!

Üdvözlettel:
Kyraper

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

Kedves író!

Mivel még meglehetősen új vagyok a Harry Potteres ficcek között, ezért eddig nem sok Scorpiusos ficcel találkoztam, de ez az írás bátran mondhatom, meghozta hozzájuk a kedvemet. :) Igazán szépen építetted fel és a képernyő elé szegeztél, bár voltak laposabb részek, azokat is könnyen túl lehetett élni, hiszen egészében véve a cselekményt le tudott kötni.
Véleményem szerint a csapatod elvárásának is sikerült megfelelned, bár hogy őszinte legyek főleg az elején bajban voltam, hogy akkor most ki a főszereplő és ki a mellékszereplő, hiszen látszólag inkább Draco lázadt mind Scorpius, aki sokáig csak tudatlanul sodródott az eseményekkel, nem is tudva arról, hogy neki lázadnia kellene. Épp ezért egészen picit a végén hiányoltam a lázadással járó katarzist, bár ha így utólag belegondolok, ehhez a nyugodt Scorpiushoz illett a csendes döntés, amit végül nem túl látványosan, de önmagában meghozott.
A kulcsoddal már nagyobb bajban voltam, bár kétségtelenül benne volt a tréfa, hogy épp abba szeretett bele szegény Scorpius, aki mindvégig csak megbántani akarta. Szóval… Bár van némi hiányérzet bennem, szívesen olvastam volna Amy szemszögéből is egy kicsit arról, mit is jelent számára ez az egész játék, amit évekig játszott, akkor talán kerekebb lett volna a kulcs felhasználása számomra.

A karakterek is tetszettek. Scorpiusról mint említettem, eddig nem sokszor volt alkalmam olvasni. Különös volt, hogy nem a megszokott Malfoy volt, aki rideg távolságtartó és a velejéig mardekáros, de ettől függetlenül könnyen a szívembe zártam Amyvel együtt. Akik viszont igazán közel került hozzám, az Narcissa volt. A büszke és kérlelhetetlenül védelmező anya, a gondoskodó nagymama, aki még a férjével is hajlandó szembeszállni a családjáért. Nagyon szépen megfogtad a karaktereket.

A cselekményre se lehetett panasz, szépen választottad ki azokat a pillanatokat Amy és Scorpius iskolai életéből, amik bemutatták a kapcsolatukat, igaz volt azért némi hiányérzet bennem a vége felé, de lehet csak telhetetlen vagyok. :)
A múltban történt eseményekre is szépen utaltál és végig fenn tudtad tartani a kíváncsiságomat, hogy vajon mi lesz az a borzalmas hagyomány, amitől Draco ennyire meg akarja védeni a fiát. Le a kalappal! :) Nagyon tetszett Lucius makacssága és ragaszkodása a szokásokhoz is, valamint Narcissa szerepe ebben az egész folyamatban.

Összességében nekem nagyon tetszett az alkotásod, különleges élmény volt, ami nagyon pozitív lenyomatot hagyott bennem. :) Biztosra veszem, hogy még fogok Scorpiusról olvasni a közeljövőben is és ehhez Te hoztad meg a kedvem, köszönöm! :D Remekül írsz, nagyon gördülékeny, könnyen olvasható a stílusod és szerethetőek a karakterek.
Kívánok neked sok-sok olvasót és véleményt és további sikereket a Kihíváson! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 3
Karakterek: 5
Cselekmény: 4
Tetszés: 5

Kedves Író!
Csapat: Igen
Kulcs: 3
Karakterek: 4
Cselekmény: 4
Tetszés: 4

A kulcsszót nem éreztem erősnek, de a karakterekkel, cselekménnyel nem volt gondom. Jól felépített és megszerkesztett történet volt. Egészen a végéig kíváncsian vártam, hogy mi az a tradíció, amit Draco nem akar a fiára kényszeríteni. Az előkészületek után én valami "nagyobb" dologra számítottam, és ez kis csalódást okozott Ezt leszámítva azonban tetszett.

Kedves Író!

Köszönöm a történetet, nagyon élveztem az olvasást.
Szinte azonnal beszippantott a történet, a karakterek éltek, szeretem az ilyesféle romantikus kis meséket.

A karakterek éltek, nevettek. Adott esetben kánonhűen viselkedtek. Élveztem. Csak szeretni tudtam.
A Trimágus Kupa kiváló ötlet volt a cselekmény és a kulcs szempontjából, egyben tartotta a dolgokat és a végkifejlet szempontjából is fontos volt. :3

Olvasás közbeni gondolatok:
~ Szigorú Neville *.* Ez tetszik.
~ A Halom. Kiváló és formabontó ötlet. Gratula érte.
~ Martin, a mókus. Hát menten megzabálom, az elvarázsolt buksiját. Ismét egy formabontó ötlet. ^^ Pláne a csattanója a dolognak.

Pontozás:
~ Csapatnak megfelelés: IGEN
~ Kulcsszó: Jól beleépítetted a cselekménybe, jó érzékkel tetted háttérbeli mozgatórugóvá. 4 pont
~ Karakterek: Nem ömlengek még egy sort. 5 pont.
~ Cselekmény: Tetszett a alig érezhető keretezés, a jól elrejtett fordulópontok sora. 4 pont
~ Történet összegzés: Édes volt, a kritériumoknak megfelelt. 5 pont

Kedves Író!

Úgy tűnik, én alkotom azt a bizonyos kivételt a szabály alól. Ugyanis nekem nem tetszett annyira a történeted, mint az előttem pontozó kollégáknak.

1. Igen, végül is ráfoghatom, hogy megfelelt a csapatnak, de nem annyira Scorpius, inkább Draco lázadása miatt.

2. Kulcs: sajnos nem éreztem, hogy ez egy szomorú tréfa lenne. Sem Amy, sem a Malfoyok nem szánták tréfának a dolgot.
1 pont

3. Karakterek: a két főszereplőd egy olyan Malfoy volt, akiről a nevén kívül szinte semmit nem írt Rowling, és egy saját szereplőd, akit (szintén) bármilyenre alkothattál. Vagyis lehetőségek egész tárháza állt rendelkezésedre velük.
Amy: szörnyen idegesített, végig. Nyávogott (Te magad írtad többször is), nyomulós volt, mondatonként váltogatta a hangulatát, jóformán azt vártam, hogy a végén kiderül, valami mentális problémája van. Hol vigyorgott, hol sírt, hol lelkes volt, hol ijedt. Mindezeket egy jeleneten belül. Aztán később ő lett a tipikus Mary Sue. Gyönyörű, okos, éltanuló, akinek mindenki keresi a társaságát, mert még népszerű is. Sajnálom, de nem győztél meg, Amytől egyszerűen kirázott a hideg.
Scorpius: nos, ő a barátnőjével ellentétben kicsit semmilyenre sikerült. Úgy érzem, annyira próbáltál Amyre koncentrálni, hogy Scorpiusra már nem maradt időd, energiád, ötleted, figyelmed. Szegény kölyök hol higgadtan ült a mocsárban, várva, hogy elsüllyedjen - semmi ijedt kapálózás, vagy elszánt varázspróbálkozás - hol csendben tűrte, hogy Amy az ölébe üljön és szinte letámadja. Kétszer volt némileg energikus, amikor erőszakosan csókolni kezdte Amyt (nem túl romantikus, inkább ijesztő jelenet lett), és amikor Lucius bűbájának hatására vérszomjas fenevaddá vált - két percre, aztán csak úgy eltűnt a bűbáj hatása és újra csókolgatta Amyt...
Draco és Lucius sokkal életszerűbbnek és Malfoyabbnak tűnt nála.
3 pont

4. Cselekmény: hol is kezdjem... az elején oldalakon át részletezted a gyógynövény kalandjukat, aztán pár sor alatt összefoglaltál éveket, aztán a Tusa, ami megint kissé zavarossá vált. Végig azt vártam, hogy az elsős kalandnak lesz valami későbbi hatása, következménye, ha már ennyit írtál róla, de nem lett. Legfeljebb megtudtuk, hogy Scorp ért a növényekhez, Amy meg nem. A Tusát aztán úgy átalakítottad, hogy még a legkevésbé gyanakvó olvasó is rájöhessen, mit akarsz - 16 év a régi 17 helyett, csak mert Scorpék ennyi idősek, és páros játék, csak hogy mindketten indulhassanak. És őszintén szólva nem is voltak túl ügyesek.
Végig húztad előttünk a mézesmadzagot a titokzatos Malfoy átokkal, de a végén kipukkadt, mint egy lufi. Kitagadás, ugyan már? Dracót kitagadta az apja, de ez nem volt túl nagy hatással a családra. Scorpius meg eddig soha nem látta a nagyapját, nem hiszem, hogy fájna neki, hogy Lucius vérárulót mond rá. És mivel Draco támogatta őt, igazából nem is volt mi iránt lázadnia.
3 pont

5. Már az elején is leírtam, és valószínűleg a közbülső pontok alapján is érezhető, hogy ez a történet nem éppen nekem való volt.
Sajnálom, mert látszik, hogy sok időt fektettél bele, hosszú lett, de ízlések és pofonok...
3 pont

üdv,
Virginie

Kedves Pontozók!

Elöljáróban szeretném megköszönni mindegyikőtöknek a pontokat és a mellékelt kritikát is! :) Igazán jólesett, hogy ilyen sokan írtatok, s az is, hogy tulajdonképpen minden negatívummal egyetértek. De lássuk egyenként is.

Lana Devon:
Mint első pontozóm, külön is köszönöm Neked, hogy írtál! :) Nagyon örültem, hogy aránylag meg voltál elégedve a Malfoy családdal, igyekeztem. Az is nagyon boldoggá tett, hogy Martint megkedveltem, féltem, hogy sokaknak nem fog tetszeni. Köszönöm a pontokat még egyszer! :)

kyraper:
Igazán örültem, hogy meg voltál elégedve a leíró részek és a párbeszédek arányával, mert én magam úgy éreztem, kicsit utóbbi felé billent a mérce, amit nem szeretek. :S A szereplők esetében megnyugodtam a véleményedtől, köszönöm. Szeretek új szereplőket behozni, s ezt csak Scorpiusszal tehetem meg. Igazság szerint én mindig úgy gondoltam, hogy ez a generáció már sokkal nyugodtabb és sokkal kevésbé uszítják őket a szülők is egymás ellen. Az én képzeletemben Scorpius mindig jófiú, ami valószínűleg sokaknak nem jön be, ezért örülök, hogy azért megbarátkoztál vele. :) Köszönöm még egyszer a magas pontokat!

Hana Neko:
A kulcsokhoz írt kritikád nagyon igaz, egyáltalán nem bánom, hogy felhoztad a hiányérzetedet velük kapcsolatban. Egyetértek! Azt a részt, ahol Lucius elmondja a fiúnak, mit is várnak tőle, háromszor írtam át, annyira gyenge volt, nulla hatás, még én is elaludtam rajta. Szóval megértem, ha hiányoltad a katarzist. A kihívás végén talán átírom a sztorit egy kicsit.
Ami a karaktereket illeti, Te vagy a második ember, aki megemlítette Narcissát, nagyon örülök, hogy tetszett. :) Scorpiusszal kapcsolatban: hát igen, én sosem tudom olyan kis görénynek elképzelni őt, biztos velem van a baj, de én nyugodt gyereknek gondoltam mindig. :P Köszönöm a magas pontokat és kívánok neked jó élményeket a jövőbeli scorpiuszos olvasmányaidhoz! :)

Herika+:
Köszönöm, hogy írtál, s annak is, hogy nem kaptam max. pontot semmire, én sem éreztem olyan kimagaslónak a művemet. :) S valóban, említettem is a barátnőmnek, hogy tuti gondok lesznek a hagyománnyal, erősebbre akartam, ha már így beharangoztam, de végül csak nem sikerült, én is érzem. Úgyhogy köszönöm még egyszer, hogy ennek ellenére szép pontokat adtál! :)

Dragda O'Rilay:
Te vagy az első, aki megemlítetted Neville-t, nagy örömet okoztál vele, köszönöm. :) A többi észrevételedtől is boldog voltam, igyekeztem olyan dolgokat belevinni a sztoriba, amitől legalább picit is érződik, hogy mikor is játszódik. Köszönöm a magas pontokat és további jó olvasást kívánok a kihíváson! :)

Virginie:
Na, most mit mondjak... Köszönöm a pontjaidat, hiszen ahhoz képest, mennyire nem tetszett, végül is közepest kaptam, ami nem rossz!
A kulcsok: már vártam, ki fogja kifogásolni őket (bár már többen is megtették), s egyetértek veled, valóban nem dolgoztam velük túl jól.
A szereplők: meglepődtem, hogy Te vagy az első, aki utálja Amyt, azt hittem, mindenkitől ezt kapom majd meg először. Még egy női karakterem se sikerült úgy, hogy bárki is szerette volna. Szóval nem leptél meg, van még hova fejlődni. :) Azt azért elmondanám, hogy (tudom, én nem fejtettem ki eléggé, ez most csak utólagos magyarázat) azért akartam őt ilyen ingadozónak alkotni, mert vívódott magában. A Mary Sue-sága meg csak a felszínnek szólt, képmutatás volt, azt hittem, legalább ez átjön, de ezek szerint nem. :( Ami Scorpiust illeti: hát sajnálom... Nem kötök bele a kritikádba, így sikerült, legközelebb jobban igyekszem majd, nem lesz ilyen tutyi-mutyi. ;)
A cselekmény: ezzel is egyet kell értsek (sajnos?), először minden évből szerettem volna valami kisebb kalandot hozni, aztán rájöttem, hogy kicsúsztam az időből. :S Szóval megértem, ha zavarosnak tűnt. A tusán mondjuk direkt nem voltak ügyesek, nem akartam túlságosan dicsőíteni őket. A hagyomány (már írtam fentebb máshoz is) tényleg nem sikerült túl erősre, a kihívás után szerintem átírom a végét, én is érzem, hogy nem lett egy nagy leleplezés.
Összességében azt kell mondjam, Te voltál az az ember, aki az összes olyan negatívumot felhozta, amire számítottam már előre, így végül is örültem is neki, legalább látom a gyengepontokat, van honnan elindulni. Köszönöm, hogy nemtetszésed ellenére is végigrágtad magad rajta. További jó olvasást kívánok Neked a kihíváson.