Kedves Író!

Először is kezdeném azzal, hogy a figyelmeztetések közül erősen hiányolom a slasht. Engem nem zavar, én imádom a slasht, de nem minden olvasó lesz így ezzel, őket nem ártott volna felkészíteni a tartalomra.

Most szigorú leszek, sajnálom, de szerintem ez a történet nem felelt meg a csapatának. Lucius elvette Cissyt, aztán elváltak, majd Luc párja Perselus lett. Nem fordítottál kellő figyelmet a csapatkulcsodra, nekem az eddig olvasott történetekhez viszonyítva kevés volt az, amit te mutattál nekünk az esküvőről.

A két kulcsoddal is bajban vagyok. Perselus lett a mostohaapa, ezt szépen ki is emelted nekünk a történet vége felé, hogy véletlenül se feledkezzünk meg róla. Oké, tény, hogy Perselus végig jelen volt Lucius életében, és a végül Ő lett Luc társa, így ezt a kulcsot szépen elhasználtad, azonban a színt hiányoltam. Zöldre lettek festve a falak, ezt is szépen kiemelted nekünk, de ennyi.

A karakterek úgy, ahogy rendben voltak, bár sem Luciust, sem Perselust nem igazán ilyennek látom, nem sokat találtam az eredeti jellemükből a történetben. Mindkét főszereplődet szeretem, pontosan tudom, hogy milyen nehéz őket írni, és minden elismerésem, hogy megpróbáltad.

A stílusod nem lenne rossz, de az elírások nagyon zavaróak voltak már a történet legelején is, plus sok helyen hosszúra nyújtottad a kevésbé fontos dolgoknak a leírását, míg máshol hiányoltam a bővebb kifejtést. Az látszik, hogy rengeteget dolgoztál a történettel, ezt nagyon értékelem! Összességében sajnos nem tudtam ellazulni, kikapcsolódni a történeted olvasása közben, mert a helyesírási hibák, az elgépelések és a sok helyen kevésbé gördülékeny cselekmény sokszor megakasztott. Maga az alap jó volt, a lábjegyzetért örök hála, a segítségével érthetőbbek voltak azok a szavak, kifejezések.

Gratulálok, sok sikert, és magas pontokat kívánok Neked!

Szia, Kyra
Kritika Klubtag ( Megtalálsz minket a Merengő fórumán ;) )

Megfelelt-e a csapatnak?: Nem
Kulcsok: 3
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Tetszés: 3

Szia Kedves Író!

Megfelelt-e a történet a csapatának?
Igen.

Mennyire felelt meg a történet a kulcsoknak? 4,5 pont
Nekem az esküvő kulccsal nem volt bajom, úgy gondolom elsősorban a Perselus és Lucius közötti "esküvőről" érdemes beszélni, amit szépen felvezettél és építettél bele a történetbe. A szín-kulcsodnál viszont maradt egy kis hiányérzetem. Bár, értem én, hogy a szín először a "nászútjukon" bukkant fel, majd, amikor Lucius a hálójukat rendezte be, pontosan a nászút miatt olyanra, amilyenre, de egy kicsit lehetett volna hangsúlyosabb. Csak olyan megemlítésnek éreztem, pedig ugyanakkor értem én, hogy jelentősége volt. Annak viszont kimondottan örülök, hogy nem szájbarágósan oldottad meg a dolgot.

Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 5 pont
Bár erősen különbözött mind Lucius, mind Perselus karaktere attól, amilyennek én elképzelem őket, szépen kidolgozott karaktereid voltak, következetesen ábrázoltad őket, nem érzem jogosnak a pontlevonást.

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5 pont
Szépen építetted fel, nem kapkodtad el, bár zavaróak voltak az elírások, két helyen nem szeretnék emiatt pontot levonni. Az alaptörténeted is tetszett, a kivitelezés is rendben volt, aminek pedig külön örültem, hogy Draco lányt vitt haza a végén.

Mennyire tetszett a történet? 4 pont
És akkor itt vonnám le azt a bizonyos pontot az elírások miatt. Mégpedig azért itt, mert bár nem nagyon tudom elmagyarázni, de úgy érzem nem a cselekményt, hanem az olvasás élményét rontotta az, hogy a hibák miatt megakadtam. Sokkal jobban magával ragadott volna a sztori, ha nem kell egy-egy mondatot kétszer elolvasnom. Amit nagyon sajnálok, mert látszik, hogy mennyi munkát fektettél a történet megírásába, és egyébként tényleg egy jó kis sztori lett. Örülök, hogy olvashattam!

További sok sikert és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa! Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)

Kedves Író!

Kettős érzéseket keltett bennem a történeted. Alapvetően úgy érzem, hogy elég élesen ketté is vált, de erről majd írok a cselekménynél bővebben.
Előbb hadd mondjam el, hogy úgy érzem, te az a típusú ember vagy, aki nehezen tűri a szabályok adta korlátokat. Ha ez igaz, nagyon rossz helyen vagy, hiszen a kihívás lényege mégiscsak az a játék, hogy a történetedet, ötleteidet a kihívás szabályrendszerének megfelelően formáld.
De mintha te szívesebben mentél volna a saját fejed után. Kezdve azzal, hogy tudtommal ezen a kihíváson tiltott a crossover - márpedig a történetedet alig-alig tudtam Harry Potter fanficként értékelni. Rengeteg információt kaptam egy bizonyos vámpír-világról, és közben elhangzott néhány olyan név, amit Rowlingnál is olvastam már, meg párszor azt mondták, "mugli". Ettől inkább lett Maszkabál-fanfic kis HP-s beütéssel, mint Harry Potter fanfic a történet... Persze ez a bírók, szervezők, vagy kik dolga, hogy eldöntsék, szerepelhet-e itt ennek ellenére ez a történet. De meg kell jegyeznem, hogy számomra ez nem egy Harry Potter fanfic.
Lássuk a szempontokat:

1. Újabb pont, ahol nem törődtél a szabályokkal, és sok fejtörést okoztál nekem. Tetszett a gondolat, hogy valódi esküvő nélkül, a harapással házastársakká váltak Luciusék. Ugyanakkor a szabály szerint - most is visszamentem, és megnéztem, hogy milyen utasításokat kaptatok - nem a házasság, hanem az esküvő volt az, aminek meg kellett jelennie, az eseménynek a történet kiemelt részévé kellett volna válnia. Úgyhogy, ahogy egyszer már mondtam, hogy szerepelt a gyerek, de nem az elvárások szerint, úgy most azt kell mondanom, hogy esett szó esküvőről, de nem felelt meg a csapatának a történet. Sajnálom.

2. És a harmadik pont, ahol látszik, hogy nem hagytad magad szabályokkal irányítani, azok a kulcsok. :-)
A mostohaapát elfogadom, mert túl a már-már zavaró szájbarágáson, valóban fontos volt ez a viszony Draco és Perselus között, és tulajdonképpen már előbb megjelent, nem csak a történet legvégén.
Arról azonban, hogy a tengerzöld szín köré építetted volna a történetet, nem tudsz meggyőzni, habár kétszer is kiemelted félkövérrel, hogy mindenképpen észrevegyük, te beleírtad.
Így összesen 3 pontot tudok adni erre a szempontra.

3. A karakterek esetében nem nagyon tudok a rowlingi karakterekkel foglalkozni, mert - ahogy már mondtam - a szememben ez nem fanfic. Így csak önmagukban szemlélem őket.
Általában kellemesek voltak. Kifejezetten tetszett a gyermek Draco, például az az aggodalma, hogy Lucius arca már örökké zöld marad, nagyon aranyos és találó volt. Jót mosolyogtam rajta. Annak is örültem, hogy Narcissa, habár nem Lucius társa, anyának kifejezetten jó, és megértő ember, nem egy hárpia. Eileen karaktere kifejezetten tetszett.
Perselus komorsága, bizonytalansága és bizalmatlansága jól párosult a vámpír-léttel. Hiteles volt, amikor erősnek, sőt veszélyesnek ábrázoltad, és elhittem azt is, hogy tud szeretni. A dilemmáját, aggodalmait jól ábrázoltad.
Lucius már kevésbé volt érdekes számomra. Olyannak tűnt, mint a vámpírtörténetek nyálas halandó szereplője, aki nagyon akarja, hogy valami érdekes történjen vele a neje kerülgetése helyett. Nem éreztem, hogy valódi hatalma lenne ebben a kapcsolatban - vagy akár az életben -, holott te jó párszor igyekeztél ezt állítani.
El kell még mondanom, hogy a két férfi a közös, szerelmes jeleneteik 95%-ában túl negédesen viselkedett. Nem is azt mondom, hogy az én ízlésemhez, hanem a hitelességhez mérten. Jellemző hiba, ha lányok írnak slasht, hogy a két férfikaraktert igen femininnek ábrázolják. Természetesen a férfiak is szeretik a romantikát, és biztos vagyok benne, hogy alkalmanként két férfi is gyengéd egymással - de nem mindig. Számomra ez a mennyiségű fluff slashben nem hiteles.
Összességében a karakterekre 4 pontot adok.

4. A történeted jelentős részét elvitte az, hogy meséltél erről a vámpír-világról. Amit nem bántam, mert szeretem a vámpíros történeteket - főleg, ha senki sem csillog gyémántként a napon. :-D
Mellesleg eléggé jót is tett a történetednek, hogy nagyrészt a világát mutattad be, mert amikor a cselekmény került előtérbe, vagy menthetetlenül giccses lettél - igen, tudom, kitetted figyelmeztetésbe -, vagy a konfliktusaid és azok megoldásai felszínesek voltak.
Például: ha Perselus elhatározza, hogy nem fog Luciushoz érni, nem dönthet ennyire hirtelen, valódi indoklás nélkül úgy, hogy kibékülés gyanánt mégis átmegy hozzá. Ez így nem hiteles. Aztán: rendben van, hogy összekapnak, de mégiscsak furcsa, ha Perselus azon húzza fel magát, hogy Lucius összerezzen – aztán meg még okot is akar adni neki a félelemre. Aztán: ha Hasszán Perselus testőre, tehát az a feladata, hogy őrizze a testi épségét, hogyan verheti össze büntetlenül?
A vámpír-világ bemutatásával kapcsolatban még annyit jegyeznék meg, hogy túl sok volt a lábjegyzet. Sokkal kellemesebb volt, amikor Lucius és Perselus beszélgetéséből vagy egy-egy leíró részből értettük meg, hogy minek mi a jelentősége ebben a világban. Ráadásul a lábjegyzeteid nem is mindig voltak kielégítők vagy érthetőek. Például:
"Silverius azért bírja ezt a képességet, mert diablerie-t követett el egy Elsőszülött Gangrel-klántagon." - mivel csak oldalakkal később tudtuk meg, hogy mi az a diablerie, a magyarázat újabb kérdéseket hagyott maga után.
Összességében erre a szempontra 3,5 pontot adok.

5. Ez a történet az élő példa arra, hogy ha a helyesírás-ellenőrző már nem sikít, még nem kell elégedetten hátradőlni. Főleg az első harmadában volt igen sok elírás. Néhány szórakoztató példa:
"Perselus érdemesnek tartotta a manót arra, hogy felüljön, beleölje, hogy hol tart a könyvben" - esküszöm, ott töprengtem hosszú pillanatokig, hogyan öli bele a könyvbe azt a szegény házimanót. :-D
"A kérdés mér csak az" - már csak az helyett – ez is értelemzavaró hiba volt, hiszen így is lenne értelme, hogy miért vagy mért helyett azt írod, „mér’?”
"Abraxas Piton öreg vámpír volt már." - Mármint Abraxas semmilyen vámpír sem volt, ugye, pláne nem volt ő Piton. Szóval Silverius
" ezt fogad el most egy rövid időre" - Perselus foga fontos szerepet játszott, de a fogadd felszólító módban két d-vel van.
Valamint a vesszőkkel erősen hadilábon állsz. Sokszor hiányoltam őket - néhol értelemzavaró volt a hiányuk -, és úgy rémlik, akadt felesleges is, de erre már nem tenném az életemet...

Ezen felül a nagyon kimérten és kifejezetten távolságtartóan megfogalmazott történetből szinte kikiabáltak az olyan szlengek, mint hogy Luciusnak "baromi jól" állt az apaság, vagy Abraxas szíve "vacakolt". Ha máskor minden erőddel azon vagy, hogy már-már régiesen fogalmazz, ne hagyj ilyeneket benne, ne törd meg az egységes stílust.

Alapvetően ez a szándékosan művi stílus nekem nem tetszik annyira. Ez nem gördülékenyen szép - mint volt mondjuk az első történet -, hanem inkább merev, túl körülményes. Sokszor érzem benne az izzadságszagot, a küzdelmet azért, hogy alaposan megrágj, körüljárj, jól és különlegesen megfogalmazz mindent. Ez helyenként magyartalan szerkezeteket eredményez, néha zavaróan rideg. Továbbá a Méregkeverő vagy Szőke mint megszólítás számomra kifejezetten művi, nem gyengéd becenév. Ez egyfelől ízlés dolga, másfelől alapos bétázással a hibák jelentős részét lehetne javítani, gördülékenyebbé tenni a történetet.

Összességében ezt a szempontot az érdekes vámpírosdi felhúzza, a hibák és a sok fluff meg le. Maradjunk a 3 pontnál.

Köszönöm, hogy olvashattam!

@Kyraper: Kyra, a figyelmeztetéssel kapcsolatos felvetésed teljesen jogos, és részben a mi hibánk is, hiszen nekünk is jobban kellett volna erre figyelnünk. Ezért most pótoljuk a figyelmeztetést.

1 igen
2 4p
3 3p
4 4p
5 3p