Szia!

Első leszek? ^^""" Elsőnek lenni nehéz ^^ Na de sebaj. Igazából nem szeretem a nextgeneket, de ez egyéni szocproblem. A rövid, kevés leírásos ficeket is utóbb veszem elő, mint egy hosszú, velős írást. De ez is magam baja ^^ Volt pár helyesírási hiba, akadtak furcsa megfogalmazások, de egy alapos bétázással azokat ki lehet kerülni, nem is volt annyira zavaró. Hogy mennyire lett OOC? Na, hát ez az, amiről aztán semmit nem tudunk elmondani - én legalábbis ^^ Hisz nem ismerjük Scorpiusékat. Lényeg a lényeg: ez a sztori a könnyű, esti történetek listáját gyarapítja, amit az ember elővesz, mikor már fáradt a mélyreható, agystrapáló sorok olvasásához. A történet gördülékeny volt, végig oda tudtam figyelni rá, nem vettem észre túl nagy logikai hibákat, és voltak különösen szép részek is, voltak, amiken nevettem. Tetszett, hogy az irányító Scorpius végül alárendeltté vált, a kis fricska pedig a végén Jamestől és Adalbytól különösen jó ötlet volt. :D És azt hiszem, ami a legfontosabb, hogy én nem éreztem Drarry átiratnak. Nem is tudom, hogy mit tudnék még hozzáfűzni :) Ne felejtsd el a kihívás után bétáztatni, kicsit még lehet rajta javítani, de egyébként minden rendben van vele. Ez az én egyéni véleményem :) Köszönöm, hogy olvashattam! Ja, és a borítót imádom ^.^

Pontok:

Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Történet: 4

Kedves Író!

Úgy érzem ez az én hétvégém, tegnap egy Drarry, ma pedig egy A/S hát igazán örültem neki.
Íme a pontjaim:

Kulcs: 4
Azért nem adtam maximum pontot, mert összehasonlítva a kulcsra írt másik két történettel szemben, kevésbe jelent meg, sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Amikor felhozta Scorp kicsit úgy érzetem, hogy nincs a felhasználásra jobb ötleted.

Karakter: 4
Mivel itt nextgenről van szó, könnyebb dolgozni a karakterekkel, nem igen beszélhetünk OOC-ségről, mert nem ismerjük őket, nincs alap hozzá, szóval nem ezért van egy minusz pont.
Én hiányoltam azt, hogy Albus miért volt olyan amilyen, mitől lett " Jeti Potter", mikor ezt olvastam először, teljesen le voltam döbbenve, hogy most mi van? o.O Szóval ezt számomra kicsit kidolgozatlan maradt, meg hát a végén az, is furcsa volt, hogy mitől bátorodott ő fel annyira, amikor ő is mondta, hogy Scorp ivott többet az italból. Talán csak ennyit hiányoltam.
A saját karaktereid jók voltak, és Scopriusba sem tudok de nem is akarok bele kötni, olyan lett, mint Draco, szerintem, ehhez gartulálok :)

Cselekmény: 5
Talán életemben először olvasok olyat, amiben Scorp és Al nem barátok alapból, nem járnak egy házba, nincsenek közel egymáshoz. Ez számomra először kicsit furcsa volt, de túl tettem rajta magam, és elkezdtem élvezni a történetet.
Tetszett, hogy James és a Scopr között lévő ellentét a történet alapja.
Nem éreztem azt, hogy bármit is elkapkodtál volna. Szépen haladt a történet, és ami pár nap alatt úgy konkrétan kialakult köztük az csak vágy és szenvedély és csak ezt mutattad be, örültem, hogy nem lettek húú de szerelmesek egymásba két nap alatt, nem lenne túl életszerű, persze megtörténhet, de nem két ilyen srácnál. Főleg egy Scorpnál aki egészen addig csak a nőkhöz vonzódott. Ehhez is nagyon gratulálok. :)

Történet: 5
Mindent egybevetve, nekem tetszett a történet, ahogy az előttem szóló is írta, egy könnyű esti, nem agyalós történet. Amikor az ember csak egy kis nyugalomra vágyik és egy kis passzív szórakozásra :) Köszönöm, hogy olvashattam :)

Sok sikert a Kihíváshoz, és sok szép pontot.
Puszi: rosemalfoy ( RoseM ) Kritika Klub Tag ( megtalálsz minket a Merengő fórumán )

Kedves Író!

Nem olvastam még soha második generációs történetet, így kicsit "félve" nyitottam meg a történetedet, ugyanakkor izgultam, hogy vajon mit fogok majd olvasni? Nos, a kihíváson eddig a Te történeted kötött le a leginkább. :) No, de inkább jöjjenek az értékeléseim:

Kulcs: 4 pont - Nem volt rossz megoldás, azonban a másik két Írói jobban bele/köré építette a kulcsot a történetbe.

Karakterek: 4pont - Bevallom, itt egy kicsit hezitáltam, ugyanis nem ismerem Scorpiust, sem a Pottereket, nem tudhatjuk, hogy milyenek is lennének ők. Végül azért adtam csak négy pontot, mert az elejétől kezdve úgy a közepéig a történetnek nagyon tetszett Scorpius karaktere. Kiköpött apja, egy vérbeli Malfoy, aki ad a külsejére, a csapatban ő a főnök, aki után kullognak a társai stb. Azonban a végére nekem kicsit gyors volt a váltás a jellemében. Hirtelen meghunyászkodóvá vált, és Albus, aki visszafogottabb volt, átvette az irányítást. Olyan volt, mintha megcserélted volna a jellemeiket. Ettől függetlenül megkedveltem a szereplőidet. Az ikrek engem nem tudom miért, de a Weasley ikrekre emlékeztettek, kivéve az incest-szálat.

Cselekmény: 4pont - Amikor elkezdtem olvasni, kb a közepéig még úgy voltam vele, hogy maximum pontot fogok adni, mert lekötött a történet, érdekes volt az alapszituáció. A cím figyelemfelkeltő volt, és már az elején nagyon érdekelt, hogy vajon mit takar az a bizonyos Malfoy Asszertivitás elmélet. Maga az ötlet nagyon tetszett, csak sajnálom, hogy elsietted a cselekményt.
Nekem gyors volt a tempó a két fiú között. Az egyik pillanatban még undorodik Scorpius Albustól, aztán egy csók hirtelen mindent megváltoztat. Egy fiúról, aki egészen addig a lányokhoz vonzódott, nehezen hihető, hogy ennyitől megváltozzon. Szerintem ezt lehetett volna lassúbb folyamatban ábrázolni, de persze megértem, hogy kevés volt az időd. Bizonyára Te is így szeretted volna, csak valószínűleg kötött a határidő, és szeretted volna, ha be tudod fejezni.
Nagyon tetszettek a képek, ötletes volt beletenni őket a történetedbe. Saját munka, vagy internetről szedted? Bárhogy is történt, szeretem, amikor az Írók feldobják pl. egy ilyen ötlettel az írásukat. :)

Történet: 4 pont - A Te történeted végig lekötött, nem kalandozott el a figyelmem, úgy, mint az első két történetnél. Sajnálom, hogy túl gyors volt a folyamat a két fiú között. Viszont örültem annak, hogy a szexuális jeleneteket nem túloztad el, nem szeretem a pwp-jellegű megfogalmazást. Bár súroltad a határt, mégsem lépted át.
A végére olyan érzésem volt, mintha majdnem kicsúsztál volna a határidőből, így gyorsan befejezted, hirtelen felpörögtek az események. Neked is javaslom, hogy a verseny végeztével kicsit bővítsd ki, itt a végefelé különösen. Egyébként úgy unblokk tetszett az alkotásod. Biztosan emlékezni fogok rá, mivel ez volt az első második generációs történet, amit olvastam. :)
Gratulálok, és további sok sikert a versenyben!

Well, well… Nocsak. Kezdünk beindulni. Picit megrettentem a vérvörös tacepaótól, miszerint igyekezzünk úgy kritizni, hogy az segítő szándékúnak tűnjön, hisz részben nyilván nekem szól – de elolvastam a történetet, húzóra, és nem bántam meg. Vágjunk is bele, eleget mondtam el az előző két kritikámban magamról és a indokaimról, aki akarja, megismerhette.

Összerezegtünk, Harmadik Író, ez az este egy jó konstellációt hozott. Annak ellenére, hogy nem az én ízlésem szerinti a történet. Ezt vártam a kihívás során, hogy legyen legalább egy pici szikra, amitől működik a kémia az olvasott mű és köztem, mert jó töriket keresek, ahogy mindenki, csak vannak szempontjaim, amikhez ragaszkodom, és ha nem találom őket benne, nem működik az egész. Ezzel az írással működött, méghozzá egyvalami miatt főleg: volt benne egyéniség. Ezt próbálom sokszor elmagyarázni, hogy nem biztos, hogy világrengető ficet kell írni – de legyen benne az alkotója. Kell bele, és az ki fog tűnni. Ha ott a lényeg, akkor arra fogok fókuszálni, mert az összefogja az egészet.

NewGen-törikben, mondhatni, egyáltalán nem vagyok otthon, ahogy ficelőként is az idősebbek táborát erősítem, úgy törik területén is inkább Harryék, vagy felmenőik foglalkoztatnak. Olvastam már egy kiemelkedőt a témában, és több olyat, ami elment valami drarry-paródiába… Nem is nagyon szeretem őket, öreg vagyok már hozzájuk. De nyitott is vagyok - győzzenek meg. Ami az új generációs ficek előnye, az a hátránya is; hogy nem ismerjük a szereplők jellemzőit. Csak a szüleikből indulhatunk ki, és ez sokszor bűnre csábít. Nehéz megtalálni a finom arányt az eredetiség, az ötletesség, meg aközött, hogy kell, hogy hasonlítsanak, hisz rokonok. Külön jó, hogy fel volt építve az összekerülésük, nem rohantál a dolgok elébe. Itt-ott voltak hirtelen váltások, a személyiségekben, a vonzalomban de belefért.

Örömmel vettem a cím ötletességét! Szeretem a figyelemfelhívó, és egyúttal ígéretes címeket – bár ha egy ilyen után következik egy kevésbé jó írás, az duplán rossznak hat. Mégis megéri kockáztatni; mert a cím összefoglal, cégér, előrebocsájt – egy illat, amire felkapjuk a fejünket, ami nyomán megkívánjuk a történetet. Illik a Malfoyokról bennem kialakult képhez. A másik, amit szerettem, és most először láttam itt, az egyes részeket felvezető egy-egy mondat. Adott egy archaikus hangzást az egésznek, mintha valami régies fabula lenne, „amelyben…” :) Mint egy étlap. Magam sosem éltem ezzel az eszközzel, de adott a műnek egy olyan ritmust, ami szépen vezette végig.

Amit ki kell még emelnem; a választékosság. Érződött az íráson, hogy a fogalmazás gördülékeny, hogy az író nem gondolkodik a szavakon sokat, és hogy készségszinten bírja az egyes kifejezéseket, nem csak a hangzás miatt építi be a mondandóba. Ide kapcsolódik a finom humor, amivel már az elején találkozunk. Én nem igazán kedvelem a humoros töriket, de ez már a felvezetőben a bőr alá bújt, méghozzá ezzel a részlettel: „egy elkényeztetett fiú bosszúját egy másik hasonló paraméterekkel rendelkező egyeddel szemben –valamint egy harmadik, meghatározhatatlan fajú, úgynevezett Albus P. Potter” Ez megalapozta a hangulatot, ami végig maradt is derűs. Ahol felnevettem: „- Mióta vagy te az aktív? - ült fel védekezően a szöszi” Nem sodort el az az írás közben, hogy most véres komolysággal ábrázold a jelenetet – reális volt, mert az alaphangulat is ilyen, mégsem vált bohózattá. És a karakter is ilyen – Scopr, de akár Draco is pont így ülne fel akárminek a közepén, csak mert egy hülye, büszke Malfoy. Ez nem volt tolakodó, sem mesterkélt.

Karekterek: féltem attól, hogy mindenki saját apja paródiája, vagy épp klónja lesz – nem lett. Nekem jobban tetszett Scorp, mert elfogult is vagyok, de most egyébként is szerintem ő volt a sikerültebb. Al picit lágy volt, alárendelt, nyilván okkal, de legalább egy kontra volt Scoprnak. Ami számomra legjobban leírta a szőke fiú karakterét, az a következő volt: "Scorpius megtett pár fenyegető kört a székben ülő körül, majd hirtelen felkiáltott." Igen, ez egy Malfoy, pontosan így látom őket. "Fenyegető kör" - két szóval leírtad, és ilyen, ha egy karaktert elkap az író, 1-2 kifejezéssel meg tudja villantani.

Összességében felhozhatnám újfent, mint mindig, hogy nekem kevés a leírás – de a történet hangulatához, stílusához itt és most elégnek találtam, és pótolták azok a dolgok, amiket fent kiemeltem. Lekötött, az ötlet érdekes volt, a címhez jól társult, kapott egy keretet, és ez az, amit díjaztam. Az mondhatnám összefoglalásnak, hogy az egyensúlyok története volt számomra így harmadikként a sorban, és hogy megkönnyebbültem – nem az effélét szeretem, egyáltalán nem, de a helyén volt, és beváltotta azt, amire számítottam tőle. Nem egy kiemelkedő történet, és nem is rossz. Volt benne egyéniség, engem ez meggyőzött. Óh, a képek ötlete pluszpont, a zene, az illusztráció mindig jó dolog. Nem nehéz a kedvemre tenni, jó, ha valamiben érzem az alkotót, és a frappáns dolgokat.

Nem tudom, régóta írsz-e, vagy mennyi idős vagy – hajrá, így tovább, és persze, hogy van feljebb, mindig van. Senki nem ír tökéletesen. De az egyéni hangot itt már látom, és ez az, amiért szinte csak pozitívat tudtam kiemelni.

üdv, dr

Kulcs: 4 – nem volt annyira benne, ahogy a többinél.
Karakterek: 5 – nem lettek klónok, mégis reálisak.
Cselekmény: 3 – helyenként kiszámítható volt, de nem rossz.
Történet: 4 – ld. fent

Kedves Író!

Ez az első úgynevezett nextgen történetem, még nem mélyedtem el az ifjakkal. Nem csalódtam, lekötött a cselekménye, a karakterek jók voltak,a kulcsod is a helyén volt. Szerintem zseniális történet volt,tetszett Scorpius csapdája, magabiztossága, és Albust mintha megszállta volna Piton szent szelleme. A Jeti Potter gyilkos volt XD, és nagyon jó mardis neveket találtál ki. Nagyon tetszett a történeted, bővelkedett 18-as részekben, de megmaradtál az elviselhetőség határán, most a házimanókkal is elvoltam. Puszi, Emyke- Kritika Klub ;)

Kedves Író!

Szeretném azzal kezdeni a kritikámat, hogy tőlem ne várjon senki mélyre szántó gondolatokat. Én az olvasás öröméért vagyok itt, de azért lelkes vagyok, pontozok és még valami kritika félét is összeütök olykor. :-D

Kulcs: 4
Ebben a történetben szerintem annyira nem volt hangsúlyos, így nem érzem igazságosnak, hogy maximum pontot adjak.

Karakter: 5
Mások voltak, mint az eddig általam olvasott ficekben, de ez is egy lehetőség. Nekem nem volt bajom vele.

Cselekmény: 5
Szépen kidolgoztad, nem éreztem elkapkodottnak, és a végén úgy éreztem, hogy jó volt ahogy volt. Nincs okom rá, hogy pontot vonjak le.

Történet: 5
Nagyon szeretem az új generációs történeteket (is). Hát még amikor megláttam, hogy Scorpius mellé Albust választottad párnak... Teljes lett az örömöm. Aztán elkezdtem olvasni, és teljesen ledöbbentem azon, hogy Alból Jetit csináltál. De rájöttem, hogy ez jó. Tetszik. Valami új, valami más, mint amiket eddig olvastam. Remek szórakozás volt ez így estére, köszönöm az élményt!

További sok sikert és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa!

Kedves Író!

Nos, kellemes meglepetés volt ez a történet. Még sosem olvastam nextgen-es történeteket, nem is tudom miért. De ha az összes ilyen lenne, csak azt olvasnék. :D Sikerült megszeretteted velem a szereplőket.

Kulcs: 3
Sajnos nem éreztem azt, hogy ez a történet fő mozgatórugója, sokkal inkább éreztem annak a bosszút és az utálatot, de semmi képen nem a szolgaságot. Az előző két történethez képest sajnos erre csak ennyit tudok adni. DE! Ez nem vont le semmit az élvezhetőségéből.

Karakter: 5
Szerintem itt nem volt olyan nehéz feladatod, mint az előző két írónak, főleg azért, mert ezeket a szereplőket nem ismerjük, szinte teljesen saját kényed-kedved szerint alakíthattad a tulajdonságokat, jellemvonásokat, amit Te jól ki is használtál. Teljesen szerethető, szimpatikus kis szereplőket kreáltál a történetbe :)

Cselekmény:5
Ezen nincs mit magyarázni, gördülékeny, könnyed, jól követhető cselekmény-szál, és nem hiszem, hogy komolyabb hangvételt igényelt volna, jó volt ez a fluff-os beütés.

Történet:4
Csak a történt végi diskurzus miatt vonok le egy pontot. Nagyon nem szeretem, ha egy párbeszédnél belekavarodok, hogy éppen ki is beszél, és ezt a pattogós stílust sem. Amilyen jól mutat a filmekben, olyan rosszul az írásokban. De persze, ez csak egyéni vélemény. A történetről még annyit, hogy mikor Scor elkezdte átalakítani Al-t, kicsit Neveletlen Hercegnő feeling fogott el XD Amivel nincsen semmi baj, mert imádom azt a filmet. Összességében egy jól felépített történet volt, amennyit megtudhattunk Draco-ról és Lucius-ról, az karakter hű volt.

További szép estét mindenkinek!
Jenny

Kedves író!

Kritikámat egy egyszerű mondattal kezdeném.
" - Ne kiabálj, Potter, az már épp elég hátráltató tényező, hogy nem szőkének születtél, emellett még ilyen sörényt is növeszteni..."
SZŐKEHATALOM! Igen, eljött a büszkeség pillanata, lázadjunk, testvéreim!

Na de komolyra fordítva a szót... Be kell vallanom, szeretek jó történeteknek kritikát írni. A magyar fandomban sajnos feltűnően kevés a lehetőség erre, ugyanis a legtöbb történetből... hát... hiányzik valami. A stílus, a tartalom, a mondanivaló, a jellemek, a cselekmény, a kibontás, a csattanó... Mindig van valami, ami elrontja az összképet. Viszont a te esetedben azt kell mondanom, nem sok dologba köthetek bele.

Először is meg kell dicsérnem a stílusod. Nem feltétlenül a fogalmazást, mert - bár tagadhatatlanul gördülékeny és kellemes -, mégsem olyan, amiről egyből fel lehet ismerni az alkotót. Ami igazán nagyot ütött, az az atmoszféra volt, amit teremtettél. Végig hoztál egy bizonyos hangulatot, egy bizonyos irányzatot, és ahhoz igazítottad a történeted, kizökkenés nélkül. Talán nem tudod, de ez igenis nagy dolog. Ritka az ennyire jól megkomponált történet.

Másodsorban meg kell dicsérnem azt, ahogy a választott stílussal bántál. Sokan próbálkoznak ezzel a tinifilm jellegű modorral, de a legtöbben csúnyán belebuknak. Nem lesz hiteles, ellaposodik, átcsap valami teljesen másba... De nem, te ezt is megoldottad. Valósnak éreztem minden pillanatát, mintha csak a Wild Child (láttad? ha nem, nézd meg) fiú verzióját néztem volna.

A karakterekkel kapcsolatban fura paradoxont hoztál létre. Egyrészt iszonyatosan sablonos típuskarakteret használtál - a mindentudó legjobb barát, a tapasztalt, szép lány, a szörnyikéből lett szépség -, ám valahogy mégis elérted, hogy azt higgyem, a valaha volt legeredetibb figurákkal dolgozol. Minden karakterben volt valami egyedi, valami kellemes, ami miatt szívesen olvastam róla.
Scorpius modorát különösen bírtam, az a tipikus classy b*tch, aki tudja, mit akar, és nem adja alább. Igazán csak egy oldaláról ismertük meg a fiút, ám úgy érzem, ennek a történetnek most ennyi is elég volt. Talán egy másikban kicsit jobban is megmutatod majd...

És itt van a Potter paradoxon. Számomra egyedül az ő jellemük sikerült egy kicsit következetlenre. James, a csont hetero nagyfiú csak úgy slash kalandba keveredne? Jó, ha nagyon szeretnénk, talán. De hogy be is gerjedjen tőle? Na itt már kicsit sántít a dolog... Minimum egy pár soros magyarázatot kívánt volna a helyzet, mert így nem feltétlenül tetted hihetővé a hirtelen pálfordulást.

És itt van az öccse, az imádnivalóan béna Jeti Potter. Egy-két illogikus megoldáson kívül kellemes karakter, a nyersségével jól ellensúlyozza Scorpius betanult modorát. Ez a megszólalása különösen tetszett: "- Mily meglepő, tekintve, hogy nem voltam ott. Mit akarsz?"
Viszont mi történt vele a szexjelenetnél? Értem én, hogy bájital meg minden, de hogy a béna kisfiú hirtelen, mindenféle rendes indok nélkül dommá avanzsáljon... Az olvasóban olyan érzést hagy, mintha kihagytál volna egy lépcsőfokot. Vagy sokat. A lépcső tetejéről egyenesen az aljára ugrottunk, nem volt átvezetés, nem volt rendes előkészítés. És ez itt bizony hiányzott. (Ettől eltekintve viszont azt kell mondanom, ha felvezetted volna a dolgot, remek lett volna a jelenet.)

A cselekményről: Volt olyan? Úgy értem, valami igazi cselekmény? Amit én láttam, az a tipikus amerikai filmek zsánerére készült tákolmány volt. Gonosz fiú akar valamit ---> felhasználja a csúnyácska lányt/fiút a cél elérése érdekében ---> a dolog időtartama alatt összekovácsolódnak ---> a csúnya lány/fiú megszépül ---> szex, szerelem, meg ami kell. Happy end a köbön.
Ha a történetnek van igazi lehúzóereje, az ez a fájdalmas pont. Igaz, hogy jó történetet építettél erre az ezerszer használt alapra, de azért egy ilyen kaliberű fic esetében az ember több kreativitást várna az alkotótól... (ugye figyelted az 'ilyen kaliberű fic' részt?)

Továbbá voltak kisebb stilisztikai hibák, pl.: a gondolatok elé nem teszünk dialógusra utaló jelet (-). Úgy emlékszem, te nem csak egyszer követted el ezt a bakit, a jövőben érdemes lenne figyelned rá.
Nem tudom, hány oldalas volt a fic (gyanítom 30 felett), és hidd el, pontosan tudom, hogy a hosszú történetekben bétázás után is maradnak hibák, de a kihívás vége utána ezeket igyekezz majd kijavítani. Nem esik jól az olvasónak, ha egy frankó párbeszéd közepén megtörik a mondat. (Elgépelésekre, benne hagyott dolgokra gondolok.)

Ó, és még egy utolsó negatívum. Bár a történet viszonylag hosszú volt, a cselekmény valós ideje alig pár napot ölelt fel. Elhiszem, hogy írás közben olyan, mintha már hónapok teltek volna el, de érdemes figyelned rá, hogy a karaktereid ne rohanjanak indokolatlanul hamar egymás karjaiba. Valószínűleg a terjedelem miatt a legtöbben nem érezték gyorsnak az eseményeket, de mivel én is hosszú ficekben utazom, és a sajátjaimmal már beleestem párszor ebbe a csapdába, én figyelem az ilyesmit. Így sem lehet azt mondani, hogy élvezhetetlen lett volna. Nem volt az, sőt! De azért ezek az apró szépséghibák koptatták a fényét.

Végül, de nem utolsó sorban, szeretném megjegyezni, milyen jól használod a szexuális feszültséget. A tiéd az a stílus, ami már átlépi a finomkodást, és igen erősen a pornó határán billeg, de mégis olyan hitelesen fested le a kamaszos izgalmat, a türelmetlenséget, stb., hogy az ember nem érzi mocskosnak a dolgot. Sőt, előveszi a piros zászlóit, és beáll a "PORNÓT! PORNÓT!" csapatba. Ritka az olyan író, aki ilyen jól kezeli a szexualitást, magyarul meg pláne, hiszen ez a nyelv mindenre való, csak becsületes szexre nem. Érdemes lenne pedzegetned ezt a vonalat.

És hogy mi az összbenyomásom? Az összbenyomásom az, hogy ***** gyorsan keríts nekem egy mardekáros egyenruhát, és sugározz be a történetedbe! A része akarok lenni, bele akarok olvadni az atmoszférába, egy lenni az amerikai sémára készült mardekárosok közül.
Ahogy fentebb írták, ez nem az a fic, ami megváltja majd a világot. Nem az a fic, amitől magadba nézel majd, és napokat gondolkodsz a világ dolgairól. Ez kérlekszépen egy olyan sztori, ami ráébreszt, hogy elvesztegetted a kamasz éveid, ha nem így élted le őket. Szerintem nem sok olyan olvasó van, aki ne akarná akár csak egy napra is meglátogatni a te kis világod. És ha úgy vesszük, már ezzel is sokat adtál.

Köszönöm ezt a lebilincselő, szórakoztató és a végletekig stílusos történetet! Remek kezdés, Scorpius csapat!

Gratulálok!

The Seventh Morning

@The Seventh Morning: Jajj, azt kifelejtettem, hogy az elején a kép keltette fel igazán az érdeklődésem. Mitch Hewer, ha nem tévedek? A barna hajú fiú nevét mindig elfelejtem, pedig az ő képét is őrizgetem már egy ideje~
Szóval jót mosolyogtam, mikor megláttam. :)

Nagyon tetszett! Élethűen írtad le a karaktereket, Scorpiust nagyon bírtam. A stílus, amiben a törit vezetted, könnyed volt, ez is tetszett!

Pontozás:

1. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
3-at adok, nem épült teljesen a töri köré

2. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket?
5, nagyon jó volt

3. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
5, ügyes vagy

4. Mennyire tetszett a történet?
5
Gratulálok hozzá!

Kedves Rejtélyes Író!

Nekem ez a történet nagyon tetszett, még a gyakori elgépelések ellenére is. (Zárójelben azért megjegyezném, hogy mielőtt felteszed más oldalakra is, ajánlott lenne még egyszer átfutnod, vagy egy bétával átnézetned)

1.
A szolga-része a kulcsnak ötletesen volt beleszőve, mégsem alakult ki igazi szolga-úr viszony, amit picit hiányoltam :( Egyébként ügyes megoldás volt!

2.
Rettentő jó karakterek voltak, Al és Scorp amúgy is szinte olyanok, mint a saját karakterek, oda igazítod őket, ahova akarod, neked nagyon jól sikerült egy kellően malfoyos, de azért mégis új karaktert kihozni Scorpiusból, és Albus is jópofa volt - azért engem nagyon kíváncsivá tett, vajon miért vált belőle "Jeti"?
Miután átalakult Albus Pofátlan Potterré, hát... imádtam!

3.
A cselekmény ügyes volt, bár már mondtam, volt két rész, amire bővebben is kitérhettél volna, a Jeti, meg a szolga-dolog... oh, és az asszertivitást is kifejthetted volna picit; én nem tartozom a sznob művészies fajtába sajnos, akik szeretik teletömni a történeteiket idegen kifejezésekkel (te sem, nem azért mondom), így sajnos nem értettem a szó jelentését. :S
Egyébként az egymásra találási folyamat ügyes volt, a karikás epizódokat ügyesen megoldottad, nem éreztem erőltetettnek, még csak elsietettnek sem. Ügyes munka!

4.
Már írtam, hogy megnyerte a tetszésemet, de a helyesírásra (sokkal inkább az elírásokra) tényleg fontos, hogy odafigyelj legközelebb!
Színtiszta szórakoztató irodalom volt, amit én nagyon élveztem.

További sok sikert!

Dorema

1. Kulcs: 4
2. Karakterek: 5
3. Cselekmény: 4
Történet: 4

Kulcs:4
Karakterek:5
Cselekmény:4
Történet: 5

Szia!

Értékelésem:

Kulcs:4
Karakter:4
Cselekmény:5
Történet:5

Köszönöm, hogy olvashattam!