Kedves Író!

Elsőnek lenni mindig nagyon nehéz, de bátran mondhatom, veled a csapatod (és az egész Kihívás) csodálatos rajtot vett. :) Élvezet volt a történetedet olvasni az elejétől a végéig, olyannyira a képernyő elé szegeztél, hogy közben a teám szinte ihatatlanul erősre ázott, de se gond, bőven megérte nem felállni és kivenni a filtert. ;)

A csapatodnak szerintem tökéletesen megfeleltél, bár ez kevésbé Lucius munkájáról szólt, mint inkább az útról, ahogy eljutott a döntésig, hogy a muglik között fog dolgozni. Mégsem maradt bennem hiányérzet ezzel kapcsolatban, sőt! Szerintem ez egy nagyon is érdekes megközelítése volt a témának, gratulálok.
A kulcsoddal már kicsit nagyobb bajban voltam, az elején ráncoltam a homlokomat egy picurit, hogy na vajon hogyan is lesz ennek az egésznek köze a köpenyhez. Sok minden megfordult közben a fejemben, hogy „na, majd itt felbukkan!” a végén pedig egész el is siklottam a pillanat felett, mikor elő került az a bizonyos köpeny. Persze ezt olyan szempontból egyáltalán nem negatívumként mondom, hogy valószínűleg azért siklottam el a félmondat felett, mikor Walter a fiatal Lucius vállára terítette, mert annyira magával ragadott a történet menete. Egyszerűen elsiklottam felette, a végén gyorsan vissza is kellett ugranom, hogy még egyszer megnézzem, hol is volt az a bizonyos jelent és akkor kaptam csak a fejemhez, hogy „Jé, tényleg!” Az egyetlen aprócska problémám így csupán az maradt, hogy ennyi erővel akár egy cilinder, vagy egy pár bűvészkesztyű is lehetett volna az a jelkép, amit Lucius megőriz Walter emlékére.

A karaktereid… No, erről ódákat tudnék zengeni, Walter azt hiszem ezennel az örök top 10 mellékszereplő listámra is felírta magát, egyszerűen zseniális volt az öreg. * - * Engem teljesen megvettél vele, de ugyanígy Arsenas alakja is nagyon tetszett. :)
Ami pedig a két főszereplő Malfoyt illeti… Imádtam ezt a lassan kibontakozó, komoly a saját világképében megingó és újra magára találó Luciust. Bár azt írtad a figyelmeztetések között, hogy OOC lesz, miközben olvastam egyáltalán nem ez jutott eszembe. Számomra nagyon is önmaga volt, büszke és határozott, annak ellenére, hogy nyilván egy egészen más utat választott magának, mint a könyvbeli karakter. Csak gratulálni tudok hozzá!

Nagyon szépen vezetted végig, hogy hogyan jutott el Lucius a felfedezésekig és a döntésig, hogyan ébredt rá arra, mennyire rossz úton jár, ha az apjának akar megfelelni. Szépen bontottad ki a dolgokat, bár nem volt hosszú a történeted, mégsem éreztem elsietettnek, hogy alig néhány nap alatt ekkorát fordult a világképe. Szép munka. :)

A stílusodról már csak annyit, hogy mint korábban is említettem: lenyűgöztél. Gördülékenyen és csodálatosan írsz, végig a képernyő elé ragadva, teljesen és totálisan elvarázsolva olvastam a történetedet. A komor hangulat szinte fájt az elején, párás lett a szemem, ahogy Lucius megpróbáltatásait olvastam, később pedig alig vártam, hogy fény derüljön a titkokra. Nagyon kiforrt a stílusod, öröm volt olvasni az egész történetedet!

Nagyon köszönöm ezt a csodálatos élményt, sok-sok véleményt és szép pontot kívánok Neked! Engem megnyertél, csak gratulálni tudok, de azt jó sokszor és lelkesen tapsikolva azon a bizonyos nézőtéren. * - *

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5 (adnék sokkal többet is, ha lehetne, szóval gondolatban még nyugodtan csapj hozzá legalább még tíz pontot… =D)

Remek történet! Mondom ezt annak ellenére, hogy Lucius az általam legkevésbé kedvelt Malfoy, nem is olvasok róla szóló történeteket. De annyira ki voltam már éhezve valami jóra, hogy gondoltam, adok egy esélyt ennek, és nem kellett csalódnom! Jól felépített történet, a csapatodnak maximálisan megfelelsz, szerintem a kulcsodat is jól használtad. Nincs az ember arcába tolva, hogy erőltetettnek hasson, de eléggé hangsúlyos, ha tudjuk, mit kell keresnünk.

Személyes kedvenc rész: amit az öreg a háborúról mond. Mintha a saját gondolataimat olvastam volna vissza, kicsit a hideg is kirázott, itt vettél meg teljesen. A stílus remek, a történet gördülékeny, semmi logikai vagy nyelvtani bukfenc. Olyan ritka az ilyen mostanság! Gratulálok!!

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5*

Kedves Író!

Elöljáróban szeretnék gratulálni a történethez, a lehető legtökéletesebb nyitánya lett a kihívásnak. Most pedig nézzük szempontok szerint:

1. Csapat: IGEN
Duplán is értelmezted a Bűvész-kategóriát, ezért külön dicséret jár. Noha Lucius nem vesztette el a varázserejét, ezért egy picit hibádzik, de attól még igenis a muglik között találta meg a számítását, mégpedig frappáns, hihető és logikus módon.

2. KULCS: 4/5
Ott volt a köpeny, de számomra kerek lett volna anélkül is, ezért a 4 pont. Ne haragudj érte, nem kukacoskodás, de valahogy érzem belőle azt, hogy ennek benne kellett lennie.

3. KARAKTEREK: 5/5
Abszolót. Bár első blikkre ezt az egészet sokkal jobban elképzeltem volna Dracóról, a fiatal Luciushoz is nagyon illett, és a hatásos, szinte moziszerű első rész után már teljesen beleéltem magam ebbe az érzelmes, bizonytalan Luciusba. Walter nagyon szépen kidolgozott mellékszereplő (szerintem nem kevés létezett is belőle a valóságban, sajnos), és szomorú voltam, hogy meghalt. Persze, ez egy ilyen sztori, de lehetett volna komplett happy end. :)

4. CSELEKMÉNY: 5/5
Az egyik leglogikusabban és legkövethetőbben felépített történet, amit olvastam. Nincs benne olyan rész, aminél húznám a számat, hogy egy vállvonással még elmegy. Ok-okozati rendszer mind gondolatilag, mind érzelmileg hiteles és pontos.

5. TETSZÉS: 5/5
Nagyon-nagyon. Remélem, felteszed majd Merengőre, és betehetem a kedvenceim közé. Külön kiemelném Walter monológjait, a háborúról, a magányról, az újrakezdésről, engem nagyon megfogtak.

Összességében lélegzetelállító. Hűha. =) Bocsánat ezért a szűkszavúságért, de nem tudom, mit írhatnék még dicséretképpen. Sok hasonlót kívánok Neked!

Kedves Író!
Ha a többi történet is ilyen lesz, azt hiszem, nagyszerű kihívás elé nézünk idén :)
A csapatodnak abszolút megfeleltél, láthattuk, Lucius hogyan és miért került a mugli világba, miért maradt ott és hogyan boldogult a megpróbáltatásokkal.
A kulcsot is ügyesen használtad fel, egyáltalán nem gondoltam, hogy végül a bűvészek jellegzetes köpenyéről olvashatok majd, amikor még csak a kulcslistát láttam.
A karakterek mélyek, kidolgozottak és érdekesek lettek. Walt a maga "szórakoztatok, mert ez az életem, még ha régen jobb is volt" módján, Lucius az ifjak rugalmas, lázadó, "belevágok, mert ez jobb, mint ami rám várna" hozzáállása, és még az apja, valamint nagybátyja is tipikus Malfoyok az "az lesz, amit én akarok, mert én Malfoy vagyok" stílusukkal.
A cselekmény gördülékenyen alakult, a stílusod olvasmányos, a jeleneteket, helyszíneket képszerűen láttam magam előtt, és ezt szeretem legjobban a novellákban.
Egyetlen apróság zavart csak meg: amikor kiderült, hogy Lucius még ennyire fiatal. Az első pár jelenet - emlékezetvesztés, kóborlás a kisvárosban - alapján akár ez a háború után is történhetett volna, így meglepett, hogy még csak az ő halálfalósága előtt járunk. Nem voltam erre felkészülve - de persze a cselekmény utána pontosan ehhez az életkorhoz illett.
Köszönöm, hogy olvashattam, és további sok sikert kívánok!

Pontok:
1. IGEN
2. Kulcs: 5 pont
3. Karakterek: 5 pont
4. Cselekmény: 4 pont
5. Tetszés: 5 pont

Kedves Író!

1. Csapat: IGEN
Nekem nem volt bajom a mágia-megmaradós résszel. Lucius csalódott a varázsvilágban, lett egy mugli társa, ott találta meg a helyét. Szerettem, hogy Lucius tényleg bűvész lett - úgy, hogy elhittem neki! Igen, annak a karakternek, amelyik Harry sebhelyét tapogatta és Hermionét szidalmazta a sárvérűsége miatt.

2. Kulcsok: 5/5
Remélem a szövegértelmezésem nem csapnivaló - ezért szerintem csodálatos, ahogy Walter egy hajléktalan ifjúnak adja a saját köpenyét, aki napok óta éhezik és fagyoskodik. Ez volt a vele szembeni első emberi gesztus, amióta elvesztette a varázserejét és az utcára került - az különösen kedves volt, hogy megtartotta, bár kicsit szentimentális.

3. Karakterek: 5/5
Nagyon szépen fejlődött Lucius karaktere a történet alatt, hogyan lett egy nagyreményű aranyvérűből sikeres bűvész. Abraxas csak úgy volt, szerintem a legtöbben így képzeljük el Lucius apját (én mindenképpen), nekem megállta a helyét. Az öccse, akinek nem jut eszembe a neve (de imádom, hogy Draco a második neve és ugye tudjuk, hogy a poronty is az lesz), családban marad: csak úgy volt, kellemes, a sztorihoz kellett. Nade Walter...! Na, őt imádtam.

4. Cselekmény: 4/5
No, itt azért annyira nem voltam megbékülve a dologgal. De igazából szerintem csak azért, mert a végét olyan... elcsapottnak, kurta-furcsának éreztem. Tökéletesen kifejtett, logikai buckáktól mentes történetet kaptunk, de nekem onnan hiányzott még valami. Talán Lucius hitének megrendülése volt kevés, talán az utolsó bűvésztrükk, nem tudom... Valami.

5. Tetszés: 5/5
Ha az összes történet ilyen lesz, boldog pontozó leszek ám.

További sok sikert!
heloise

Szervusz, kedves alkotó!
Először is hadd mondjam el, hogy elég magasak lettek az elvárásaim, ugyanis ez a "mugli világban érvényesülő varázsló" história igencsak nagy teret ad, nem elég a felszínen kapirgálni - legalábbis úgy gondolom.
Jó nyitány volt, te megugrottad a lécet, öröm volt kikapcsolódni és végigkísérni Lucius bő egyhétnyi "tapasztalásait" ráébredéseit, mégis maradt hiányérzetem, de ezt majd a pontok alatt részletezem :)

1. Megfelelt-e a történet a csapatának? IGEN
A mugli világ jelen volt, a bűvészet is. Ezen nincs mit ragoznom.

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak? 3 PONT
Ha anélkül olvasom a fanfictiont, hogy tudom, a köpeny a hangsúlyos motívum, akkor nem hiszem, hogy arra tippeltem volna. Egészen az utolsó jelenetekig nem észleltem a fontosságát - meg is ijedtem. Utólag visszagondolva azonban, második olvasásra rájöttem, hogy a közepe felé, ahol Lucius Walterrel találkozott, ott volt az ominózus jelenet, vagyis a holmi átnyújtása, mégis elvészett, beleolvadt a sorokba. Most már értem, tudom, megjegyeztem, de mivel úgy gondolom, valami történetet építhettél volna a köpeny eredete, lényege köré, így kicsit kevesellem. Szép gondolat, hogy Walter gesztusának tiszteleg és tartalmat adott neki akaratlanul is, de ha mondjuk az a köpeny épp Arsenasé lett volna, az azért jóval érthetőbbé tette volna az egészet :) Nem tudom, direkt hintetted el az elején, hogy később csattanjon - mert akkor nálam fordítva sült el -, vagy így sikerült.

3. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 4
Waltert bölcs, kedves, jó embernek tartom, élethű, akár a mindennapjainkból ismerős lehet a figura, tehát ő egy pontot visz a többiből. A saját szereplőkkel jól kell bánni, nem mindegy, hogy töltelék, aki nélkül élne a sztori vagy olyan eleme az egésznek, ami nem hiányozhat. Itt az utóbbi történt, vele kerek az egész.
Lucius már több helyen hagyott bennem szálkákat. Rendben van, hogy fiatal, hogy rugalmas, de valahogy több dühöngést vártam, több haragot. Nem hiszem, hogy ilyen jól viselte volna a mágia teljes hiányát, a megaláztatást. Világtalan lett. Hogy egy hét alatt beletörődött, bár érzékeltetted, hogy kénytelenül és fanyalogva, az szerintem mindennek ellenére is túl szürreális. Malfoy dacol, pláne ha húsz év körüli, aki eszmék és elvárások rabja. Akkoriban Voldemortot szolgálni és "védeni" egy ilyen kaliberű fiatalnak, mint ő a mindent jelenthette... Hogy egy megtört, sokat látott mugli ébressze rá egyetlen beszélgetéssel arra, hogy az egész hatalomjáték... nos, ha nem is több idő, érettebb ész kell hozzá. Itt minimum elvártam egy bosszankodó hitetlenkedést, tagadó gondolatmenetet. Nagyon szerettem volna többet adni, de emiatt nem fogok. Nekem túl sokat nyom a latba az idő-tér kontinuum... Walter miatt 4, mert nagyon belopta magát a szívembe valamiért, egyébként 3 lenne.
4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 4 PONT
Még ha gyorsnak éreztem, nincs kérdésem, minden világos volt :)

5. Mennyire tetszett a történet? 4 PONT
Mindent összevetve megállja a helyét, szívesen gondolok vissza a soraidra, és úgy gondolom, Lucius egy hasonló helyzetben előbb-utóbb (inkább utóbb) így tenne. Belesimulna a helyzetbe, pláne ha csalódik, ha becsapottnak vagy eszköznek érzi magát. A kitagadott bácsika ötlete szintén jó megoldás, még egy ok az elfordulásra :) Csak én nem értettem a sejtelmes fekete szempárra tett célzásodat? Mert kezdem magam kényelmetlenül érezni :D

Remélem, a meglátásaim nem keltenek felháborodást és átgondolod őket, ha elfogadni nem is fogod :) Én élveztem olvasni,a stílusod megnyerő!

shanon

Kedves Író!

Már napokkal ezelőtt elolvastam itt az addig fellelhető történeteket, és már akkor is azt gondoltam, mint most: egy igazán erős, jó történettel indult ez a kihívás. :) Furcsa számomra épp Lucius Malfoyt így "látni", túlságosan idegen a karakterétől a kukázás, az ilyen szintű nyomorultság... A hasonló történeteket általában kerülöm is, mert nem túl szimpatikus számomra a mugli világba került varázsló/boszorkány vonal, de megint rá kellett jönnöm, hogy ez egy buta előítélet, hiszen a ficed igazán olvasmányos volt. :) Lássuk a pontokat:

Csapat: IGEN.
Maximálisan megfeleltél minden kritériumnak.

Kulcs: 4 pont
Kicsit későn derült ki, hogy a köpenynek mi a szerepe, talán lehetett volna egy kicsit fokozatosabban beleépíteni, de nem volt rossz.

Karakterek: 5 pont
Walter Berg karakterét valamiért annyira közel éreztem magamhoz, mintha én beszélgetnék vele, nem pedig Lucius. Olyan személyiség, akinek az eljövetelére mind vágynánk, ha bajba kerülnénk, bölcs, kedves, segítőkész. Olyan szimpatikus, hogy én a helyedben elgondolkodnék azon, hogy egyszer jobban kibontsd az alakját valami sajátban. Kár lenne veszni hagyni. ;) Lucius az elején - mint már írtam - furcsa volt számomra, nyilvánvalóan a helyzet miatt, amibe keveredett, viszont nagyon elégedett voltam vele végig.

Cselekmény: 5 pont
Gördülékeny, élvezetes novella volt, logikusan felépítetted a történéseket, nem volt hiányérzetem, amikor a végére értem, ez így volt kerek. :)

Tetszés: 5 pont
Teljes mértékben elnyerte a tetszésemet a történet, látszik, hogy tényleg sokat dolgoztál vele, és ezért meg is érdemled a maximális pontszámot ehhez a részhez. :) Kíváncsi vagyok, ki lehetsz, és biztos, hogy még előveszem majd ezt a történetet, érdemes újraolvasni, kezdésnek pedig tökéletes volt.
És ez a mondat különösen tetszett, mert igazán "luciusos" volt: "Inkább lenyeli a méltóságát és lesz a muglik közt senki, mint a saját világában."
Köszönöm, hogy olvashattam, további szép pontokat kívánok! :)

mrsppiton

Kedves Író!

Nagyon színvonalas, szépen megírt történet a Tiéd, nagyon erős kezdés ez egy kihíváson, és ritka is. Már az első bekezdés után elégedetten dőltem hátra, éreztem, hogy ez nekem tetszeni, én ezt bizony szeretni fogom.

A csapatodnak szépen megfelelt, a kulcsod felhasználása számomra megfelelő, elegendő volt. A leginkább engem Lucius karaktere és a stílusod fogott meg, persze a saját szereplőid is szépen ki lettek dolgozva, volt személyiségük, szépen elkülönültek egymástól. Lucius nem könnyű karakter, csak kevesen tudják őt jól hozni, azt gondolom, neked szépen sikerült, azonosultál vele, megfogtad a személyiségét, szépen árnyaltad. Kaptunk jócskán a könyvből megismert énjéből, de kaptunk sok pluszt is, megmutattad, te milyennek látod őt, és az általad felvázolt jelleme szépen passzolt az eredeti személyiségéhez.

A cselekményt ügyesen vezetted végig, különösen a vége tetszett nagyon, az utolsó soraid számomra lélegzetelállítóak voltak, sikert egy kis feszültséget vinned bele, és Lucius utolsó gondolatánál nagyot sóhajtottam. Érdekes, hogy a többieknek épp a lezárás volt kissé összecsapott, nekem mégis ez tetszett a legjobban. :D Azt hittem, hogy ez egy nagyon szomorú történet lesz, de örültem ennek a zárásnak, felemelő volt a számomra, elégedetten mosolyodtam el. Ahogy említettem fentebb, a stílusod volt az, ami nagyon megfogott, a monitor elé szegezett. Gyönyörűen írsz, nagyon gördülékenyen, lágy stílusban, elringattál. Szerettem olvasni ezt a történetet, és bár erős sejtéseim vannak arra vonatkozóan, hogy ki vagy, nem befolyásol abban, hogy maximum pontokat adjak. A történet önmagáért beszél, én pedig csak dicsérni tudlak érte, de azt hiszem, enyni elég is lesz. :P

Köszönöm, hogy olvashattam, sok sikert kívánok Neked!

Szia, Kyra
Kritika Klubtag (Megtalálsz minket a Merengő fórumán ;) )

Pontok:
1. Igen
2. Kulcs: 5 pont
3. Karakterek: 5 pont
4. Cselekmény: 5 pont
5. Tetszés: 5 pont

Kedves Író!

Nagyon felvillanyozott, hogy rögtön a kihívás elején egy ennyire jó történettel tudtunk kezdeni; pedig voltak kételyeim - Lucius ugyanis távolról sem a kedvenc karakterem, és jó magamnak ötletem sem lett volna, hogy milyen munkát adjak neki a muglik világában.

Hogy megfelelt-e a történet a csapatodnak? Abszolút.
5 pont

Kulcsfelhasználás: körülbelül a történet felénél jártam, amikor vissza kellett néznem a sztori adataihoz, hogy melyik kulcsot is kellene észrevennem; jelentős momentumot szőttél köré, ahogy írtad is, szimbolikus jellege volt - de ha ezt nem fogalmaztad volna meg Lucius magyarázatában, nem hiányoltam volna a történetből.
4 pont

Karakterek kidolgozottsága: mint említettem, Lucius sosem volt a szívem csücske, nem is láttam benne nagy lehetőséget, de ezen a véleményemen te sikeresen változtattál. Walt nagy kedvenc lett; sikerült egy olyan embert bemutatnod nekünk, aki egyáltalán nem feddhetetlen, de éppen a megélt tapasztalatai miatt hihető az, hogy hogyan lett belőle igazán jó ember. Abraxasról nem sokat tudtunk meg a Rowling-univerzumban; nekem tetszett, ahogy ábrázoltad.
5 pont

Cselekmény: jól felépített, logikai csavaroktól mentes történetet kaptunk; nem volt elkapkodva, kellő hangsúlyt fektettél a főszereplő kálváriájára, nem volt összecsapott a mű.
5 pont

Összességében abszolút pozitívan csalódtam, az általam gondolt előítéletek a sztorival kapcsolatban nem igazolódtak be, úgyhogy örömmel adok maximális pontszámot!
5 pont

Köszönöm, hogy olvashattalak, igazi élmény volt - már csak azért is, mert ha ezt a történetet mondjuk a Merengő főoldalán látom, valószínűleg nem kattintok rá magamtól. És ha megtörténik a nagy leleplezés, én is kíváncsi lennék arra a fekete szempáros utalásra! ;)

Kedves Író!

Gratulálok a szép történethez, színvonalas, izgalmas volt.

Csapat:
Igen megfelelt, holott féltem ettől az ötlettől, de érdekes elképzelés Lucius a színpadon.

Kulcs:
4 pont
Az elején azt hittem, hogy az ő talárja lesz a köpeny, de végül is szóba került a lényeg. (valahogy átvitt értelemmel gondoltad el a dolgot, hogy a köpennyel Arsenas sorsát is átveszi?)

Karakterek:
4 pont
Lucius apját nem értem :(( ha egy szem örökös volt, nem kerestette égre-földre??
Az öreg jól sikerült saját szereplő lett, Lucius egy picit OCC.
(én úgy képzeltem őt el, mint aki már diákként is Voldemort szolgája akar lenni, és nem az apja szava kell ehhez)

Cselekmény:
5 pont
Megleptél, én nagyapára számítottam :)) de jó ötlet volt, kellően varázsvilágos ez a kitaszítósdi!

Tetszés:
5 pont
Nem mondom, hogy nagyon sokszor elolvasnám a ficedet, de jó írásnak tartom, ügyesen ötvözted a két világot, és nagyon jó stílusban írtál nagyon érdekes problémákról. (gondolok itt a gyilkosságra)

Én is szívesen megtudnám, hogy kihez tartozik az a szempár! :))

Köszöntem, Kedves!
Mariann, Kritika Klub tag
(megtalálsz minket a Merengő Fórumán!)

Kedves Író! :)

1. Megfelelt-e a történet a csapatának? Igen, megfelelően oldottad meg a kapott feladatot.

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak? 5/4 pont
– Benne volt ugyan a köpeny, kicsit nagyobb hangsúlyt is kaphatott volna, viszont azért volt egy szimbolikus jelentősége is. Szerintem jól felhasználtad a kulcsot.

3. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 5/4 pont
– Azt hiszem, Walterért érdemelnél valami különdíjat, mert nagyszerűen megformált karakter lett, szépen felépítetted a jellemét, csak gratulálni tudok hozzá. Lucius esetében éreztem egy kis kilengést, hiszen ő már roxfortosként Voldemorthoz volt hű, de ettől függetlenül hiteles tudott maradni ő is a kezeid alatt.

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5/5 pont
– Na, itt emelem a kalapom, az ilyen történetek miatt szeretek kihívást olvasni. Logikus volt, szépen fel volt építve a cselekmény íve, nem maradtak kérdőjelek, és végig fenntartottad az izgalmat, nem untam el magam olvasás közben.

5. Mennyire tetszett a történet? 5/5 pont
– Lekötött és fenntartotta az érdeklődésem, a cselekmény felépítése pedig teljesen levett a lábamról. Igazán meggyőztél engem ezzel a történettel, nem is nagyon tudom/akarom tovább ragozni, csak szeretném megköszönni az élményt, amit szereztél nekem. Szívből gratulálok hozzá, nagyon kíváncsi vagyok a kilétedre, és ennek vitathatatlanul helye lesz a kedvenceim között.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdvözlettel:
Clarey