1) Igen.

2) 5 pont, éltek, megvoltak.

3) Következetlen voltál, a szereplőid kapkodnak, a tetteiknek semmi értelmük sincs. Az öregek tetszettek, viszont ez a mulya Cissy, langyos Bella meg homár Lucius... Elfér volna egy OOC figyelmeztetés, legalább. 2 pont

4) Szerencsés, ha a mindenféle fantáziálásaidat írod ki magadból, ez könnyít rajtad. Ám hiba ezeket kihívásokra beküldeni. Vagy bárkinek is mutogatni. Miért? Mert szinte csak neked jelentenek valamit. Bétát pedig azért kéne sűrűn cserélned, hogy senkiben ne okozz maradandó károkat az írásaiddal.
Amit itt kaptunk, az egy monoton hangon végigdarált szöveg. Érezni, hogy valami drámait akartál, ami jól láthatóan nem jött össze. Megint csak elmondanám, hogy mindenki kapkod, nem hogy nem építetted fel jól, de nagyjából sehogy nem építetted fel ezt a sztorit.
A megszeghetetlen eskü banális lett, és lyukasabb vagy, mint egy szita. 1,5 pont

5) Egyáltalán nem esett jól. Nem mondom, hogy utáltam, de igazán hálás vagyok, hogy ilyen rövid volt. Ne haragudj, ha beletrollkodtam a lelkedbe, de mit tehetnék? Nem tetszett. 1, 5 pont

@kalmarpolip:
Kedves kalmarpolip!

Kérünk, hogy a véleményed megfogalmazásánál mindig figyelj oda arra, hogy inkább az adott művet kritizáld, de semmi esetre se kezdj személyeskedni. A fenti vélemény egy része már átfordul bántó hangnembe, a segítő szándékú bírálat helyét átveszik a sértő megjegyzések.
Kérünk, inkább gondold át a megírt kommentet, és ne küldd el azonnal, hogy a végeredményt a szerző hasznosnak, ne fájdalmasnak élje meg.
A pontjaid természetesen érvényesek, viszont a véleményed megfogalmazása a 4-es szempont után véleményünk szerint túl durvára sikerült.

Köszönjük,
Heteira és Luna_L

@malfoykihivas:
Kedves kispajtások!
Elismerem, hogy kissé elkapkodtam, túl hamar kattintottam a küldésre, ám ez a véleményemen mit sem változtat.
Mivel érzem, hogy látom, hogy nem voltam túl finom, kicsit jobban kifejtem, mire is gondoltam, hátha ezzel javítok a dolgon, és a szerző is több hasznát látja. És hogy ne érezzem én sem, hogy félmunkát végzek, az egyes ponttól kezdem. Azt mondtátok, a pontjaim élnek, így azokat nem teszem hozzá megint.
Tehát:

1) Igen, volt esküvő.

2) A hollófekete ott volt a ruhában, Bella hajában, a sógornő pedig ugyebár Bella volt. Vagy Cissy. De inkább Bella, amit nem tartok egy túl fantáziadús megoldásnak. A főszereplődre húzni mindkét kulcsot... hát szabad, de nem szép. Minden esetre érezhetően jelen voltak.

3) Szerintem a legnagyobb hibád a következetlenséged volt. Ezt még hangsúlyozni fogom, mert nem korlátozódott a karaktereidre, ez egyelőre a következetlenség v.1.
Legerősebben az éles váltásaidnál látszik, hogy nem érted és érzed a karaktereidet, a Black lányok anyukája az egyik pillanatban kedvesen cseveg Bellával, a következőben meg gyakorlatilag megfenyegeti, hogy számolja fel a viszonyát Luciussal - aztán kiderül, hogy blöffölt, de betalált.
Bella itt, mielőtt a háború elkezdődött volna, egy viszonylag ép lelkű fiatal feleség kéne legyen, ha kissé melankólikus, búskomor, kiábrándult is. Nem az a félőrült, akivé az Azkaban tette. Egy ilyen nő pedig nem képes lelki viharok nélkül az oltárnál kufircolni a szeretett húga vadonat új férjével, majd a sajátját ölelgetni.
Luciust pedig nem hogy gyenge férfiként mutatnád be, hanem egy üresfejű bábot csinálsz belőle. Miért nem szól egyikük egy szót sem, egy árva szót sem a megszeghetetlen eskü előtt? Hol van az a szenvedély, amiről előtte írtál? Meg ugyan nem mutattad, de ha ennyi időt szenteltél annak, hogy beszélj róla, akkor esetleg hajlandó lennék neked elhinni, hogy létezik, ha nem törődnének bele rögtön, hogy vége.
Nagyon-nagyon lélektelenek lettek a szereplőid, nincs bennük erő - de még csak nem is gyengék. Olyan semmilyenek.

4) Ha kiírod magadból a dolgokat, amik foglalkoztatnak, tényleg jót tud tenni. Megszabadulsz, utána tisztábban látod a dolgokat, hasonlók. Hasznos leírni az álmaidat is, meg azt is, hogy mikre gondolsz lefekvés előtt - de ezek önmagukban nem történetek. Ahhoz, hogy azzá váljanak, foglalkozni kell velük. A szereplőidnek motivációt, a tetteiknek értelmet adni. Ez az, ami a te írásodból a leginkább hiányzott nekem (nevezhetjük következetlenségnek, mert végülis az).
Például: Bella megkarmolta Lucius hátát. Még csak nem is vérzik, csak piros. Hogy ne vegye ezt észre Cissy? Nyilván Lucius akrobatává lesz és majd 'úgy fordul', hogy ne lehessen látni, nem? Nem. Az aranyvérükre büszke mágiahasználókról írsz, kedvesem! Hát minek az a pálca? Ja, megszeghetetlen esküt kötni, igaz.
Vagy amit már előttem is említettek, Bella késésével, ruhájával kapcsolatban.
Vagy Rodolphus, akinek a szeme előtt flörtölnek a feleségével, ami őt látszólag jól elszórakoztatja, aztán a végén, amikor mi már tudjuk, hogy biztonságban érezheti magát (sőt, valahonnan ő is rájött) bevallja, hogy mindig halálosan féltékeny volt az új sógorára. Ilyen és ehhez hasonló logikai bakikat vétettél.
Stilisztikádat nem szeretném túlragozni: távolról sem az igazi, ezt remélem érzed te is. Ha nem, hozok néhány példát:
Narcissa a fésülködőasztal előtt ült, olyan volt, mint egy angyal. Fehér bőre és szőke haja pedig még inkább hangsúlyozták, hogy nővérétől mennyire különböző értékeket képvisel. > Nem, tévedsz, a külső jegyekből nem látszik, milyen értékeket képviselsz. A szőke, fehér bőrű, kék szemű emberpéldányok nem erkölcscsőszök, a fekete hajú, piros rúzsos, koromszemű népek pedig nem házasságtörő, drogfüggő, gonosz fenevadak. Értem, mit akartál ebből kihozni, szép párhuzam lehetett volna, de ezzel a bakival besült az egész.
Vagy, ahogy az összes szereplődet ugyan azon a patetikusnak szánt hangon beszélteted végig, amin te is beszélsz, és amitől nem lesz nemesebb, nem lesz szebb ez a dolog, csak álmosítóbb és nehezebb és vontatottabb és még sorolhatnám milyen is.
A bétáitokról írtam már több kommentben, mert szerintem legalább olyan fontos személy a történet szempontjából, mint maga a szerző. A bétádnak kéne felnyitnia a szemed, ha nagyokat hibázol, ha csuklik a történeted - vagy egyszerűen csak nem bíztatni, amikor nem jó, amit írsz. Ezért gondolom, hogy inkább bétázzon egy ellenséged, mint egy barátod, aki tart attól, hogy megbánt azzal, amit az írásodról mond. Így azt hiszem, azt a bétát, amelyik nem őszinte. A tiedet vagy nem érdekled annyira, hogy elmondja, hogy az írásod nem megfelelő, vagy - és ez az utolsó tippem - nem vette ezt észre, tehát nem ért a dolgához. Ezt mint jótanácsot mondom, ha nem esik jól, most már tényleg nem tudok mit csinálni.

5) Tehát, a történeted nem tetszett. Nem szeretem a párost, nem szeretem ezt az alakoskodó módot, ahogy előadtad őket és így nem tudtam szeretni a történetedet sem. A stílus, az előadásmód talán megkedveltethette volna velem, de nem sikerült.

Szia Kedves Író!

Megfelelt-e a történet a csapatának?
Igen.

Mennyire felelt meg a történet a kulcsoknak? 5 pont
Tökéletesen építetted bele mindkét kulcsot a történetbe.

Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 4 pont
Nagyon szerethetőre írtad Bella karakterét, ami szerintem elég OOC lett, bár én örültem neki. :-) Nem is kötnék bele, ha kint lett volna a figyelmeztetés, de így azt hiszem úgy igazságos a többi íróval szemben, ha ezt jelzem feléd.

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5 pont
Pont annyira volt kidolgozott, hogy nem éreztem sem elkapkodottnak, sem pedig elnyújtottnak a történetet. Ez így volt jó, ahogy volt. Olvasmányosnak éreztem, rendben volt.

Mennyire tetszett a történet? 4 pont
Mivel megrögzött happy end párti vagyok, egész a végéig reménykedtem abban, hogy Bella és Lucius egymásra találnak. Sajnos nem így lett, de ettől függetlenül is élveztem a történetet. Köszönöm, hogy megosztottad velünk!

További sok sikert és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa! Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)

Kedves Író!

Úgy érzem, hogy nem találtad ki (vagy nem mesélted el) elég részletesen ezt a történetet. A balladai homály izgalmas dolog – de az nem jó, ha semmilyen fontos válaszra sem kap választ az olvasó.

1. Igen, a történet megfelelt a csapatának.

2. Majdnem tökéletesen használtad a kulcsokat. A sógornőre nem lehet panasz, a helyén volt. A hollófekete, mint a gyász, Bellatrix fájdalmának a jelképe, szintén jó gondolat. Ez egy olyan történet, amit átitathatott volna a szín, ott játszhatott volna minden mondatában, hiszen Bellatrix jelleme és a bűn, amit elkövetnek is erősítheti a fekete vonalat. Ezt kevésbé aknáztad ki, inkább arra fókuszáltál, hogy fekete a talár, fekete a haj, fekete az éjszaka.
Összességében 4,5 pont

3. Bellatrix Lestrange különös karakter. Rowling könyveiben olyan embertelenül gyűlöl, hogy az ember elkezd töprengeni, vajon mi okozhatja ezt a haragot, mitől lesz neki minden mindegy, hogyan állhat szinte csak negatív érzelmekből. Úgy gondolom, hogy erre jó válasz ez a történet: Bellából minden pozitív érzést kiölt a fájdalom, hogy nem lehetett a szerelmével. Mivel a fiatal Bellatrixról írtál, akiben már megjelent a beképzeltség és a merevség, nem éreztem őt OOC-nek. (Habár a zárójelenet összetört Bellatrix-képe nem azt sugallja, hogy majd erős, eszelős és kemény lesz ez a nő, de bármi megeshet idővel…)
Narcissa éppen csak felvillantott karaktere elfogadhatónak tűnt – bár furcsa volt, hogy jobbára örült a házasságnak, az első táncnál Bellatrix mégis észrevette, hogy szorong, de nem tudtuk meg, hogy mi miatt. Cygnus karaktere kifejezetten érdekes volt számomra, mert nagyon jogos szemrehányással illette lányát, és végre nem egy elvakult aranyvérű apát láttunk. Ugyanígy Druella felvillanása is tetszett: észrevette, hogy a lánya kit szeret, de mellé már nem állt. Adtál neki erőt egy kis jelenettel is.
Lucius nem a könyvekből megismert ügyeskedő, lekezelő, mindenkit zsebre vágó, nagyhatalmú, önérdekkövető Malfoy. Mondhatjuk, hogy esetében is arról van szó, hogy még fiatal, és egy egyértelműen agresszív apa elnyomása alól szabadul éppen. Majd most kiépíti – kicsit összeszorított fogakkal – a saját Malfoy-birodalmát. Lehet. De egyelőre csak könnyen mozgatható bábnak tűnt. Túl gyengének. Egyetlen önálló lépése az volt, hogy mégiscsak lefeküdt Bellával még az esküvője napján is.
Összességében úgy gondolom, hogy Lucius húzza le nagyon a mérleget – akire kiemelten kellene figyelnem. Így a karakterekre 3 pontot adok.

4. Az a baj, hogy hoztál egy szituációt, egy nagyon erős konfliktust, és nem tettél mögé múltat és indokokat. Nem nagyon értem, miért tetted ezt. Miért nem találtad ki, hogy mióta is kavar egymással Lucius és Bellatrix – dátumszerűen, hogy lássuk, volt-e esélyük? Miért nem találtad ki, hogy miért nem szöktek meg? Miért nem találtad ki, hogy miért nem szólalt fel Bella az esküvője ellen – ha a saját apja szerint lett volna rá módja!
Ezek a dolgok adják a konfliktusod vázát. Ezek segítenek, hogy az olvasó ne sodródjon zavartan egy esküvői tömegben, hanem átérezze a fájdalom súlyát. Ezektől lesz a két szerelmes sorsa tragédia, nem pedig önsorsrontó meghunyászkodás.
Természetesen te dönthetsz úgy is, hogy azt mondod, két gyenge, könnyen irányítható embert mutatsz be, akik nem lehetnek boldogok, mert nem tudnak kiállni egymásért és önmagukért. Az emberek írnak antihősökről is, és ezt is érdekes olvasni. (Igaz, akkor visszamenőleg el kell gondolkoznom, hogy kikről beszélsz, mert még ha el is fogadom, hogy Bellatrix nem volt eszelős és Lucius tartott az apjától fiatalon, akkor sem gondolnám, hogy ez a két ember valaha is ennyire ostoba volt, és soha meg sem próbáltak kiállni egymásért.) De úgy éreztem, hogy te szereted és sajnálod a hőseidet. Akkor miért nem adtál nekik módot, hogy kiálljanak a szerelmükért?
Akkor sem kell happy end: lehetett volna mindkét apa kegyetlen és hajthatatlan, hiúsíthatta volna meg valami – amit te kitalálsz és elmesélsz nekünk – a szökést, sodorta volna őket minden a balvégzet felé, bárhogy küzdenek is. De akkor azt látom, hogy ezek az emberek harcolnak, de veszítenek, és nincs mit tenni.

Sokat írtam arról, hogy mit nem írtál meg – írjak most már arról, amit megírtál? Az volt vele a baj, hogy nem fejtetted ki, túl rövid és kapkodós lett. Ráadásul állandó önellentmondásba keveredtél, mint amikor Bellatrix közli Narcissával, hogy látja, még nincs kész – majd kiderül, hogy a lány már talpig frizurában, sminkben, ruhában áll. Ezt azért nehéz eltéveszteni…
Viszont az egész történet legszebb jelenete az volt, amikor Bellatrix segített Narcissának meghúzni a fűzőt. Elcsíptél egy gyönyörű pillanatot, megmutattad Bella és Narcissa jellemét, viszonyát, ügyesen mutattál be egy metaforát. Telitalálat volt.
Ahogy egyébként az is, hogy Cygnus helyrerakta Luciusékat a lugasban – és én el is hiszem, hogy másképp nem lehetett őket elválasztani egymástól, csak egy Megszeghetetlen Esküvel, még ha ez túl nagy dolognak tűnik is.
Jó lett volna, ha szépen lelassítasz írás közben, keresel még ilyen perceket, és azokon keresztül mesélsz. Mert látszik, hogy van érzéked hozzá – ne hagyd veszni ezt az érzéket!

Összességében a rengeteg hiányossággal a cselekményre 2 pontot tudok adni.

5. Látom, hogy te érdekesen, olvasmányosan tudnál mesélni. Csakhogy vagy senki sem szedte ráncba ezt a szöveget, vagy ha igen, akkor az illető csak az alapvető helyesírási hibákra figyelt. Tele volt szóismétléssel. Bosszantóan sokkal, különösen ilyen rövid szövegben. Nagyon-nagyon alaposan át kellene nézni.
Talán akkor, amikor kibővíted az egészet egy kerek történetté, és megkeresed/kitalálod/beleírod a válaszokat a megannyi fenti kérdésre.
Így ez most számomra 3 pont volt.

Köszönöm, hogy elolvastad a véleményemet!

1 igen
2 5p
3 3p
4 2p
5 1p