Kedves Író!

1. IGEN
Volt tanítás, volt tanulás. Nem tökéletes, lehetett volna még fokozni a mentor-tanítvány kapcsolatot, de ettől függetlenül még mindig nyugodt lelkiismerettel elfogadható.

2. Kulcs:
Neville központi szerepet játszott a történetben, aki igazán jó tanár: türelmes, fontosnak tartja, hogy a diák maga jöjjön rá a feladatok megoldására és a kérdések válaszára, ám amikor szükséges, akkor segítséget vagy útmutatást nyújt.
5 pont

3. Karakterek:
Scorpius egyértelműen mardekáros. Nagyon is könnyű elképzelni, hogy amint tökéletesen sikerülne neki az animágia, rögtön bejegyeztetné magát – még ha a felnőttektől leszidást is kapna az ő és Al felelőtlenségéért, amiért felügyelet nélkül kísérleteztek egy ilyen komoly varázslattal, az utána érkező elismerés abszolút megérné a számára; elvégre Malfoy. És az is biztos, hogy Draco is büszke lenne rá, még ha esetleg először le is teremtené érte, de a következő percben már mindenkinek elégedett félvigyorral dicsekedne a fia tehetségéről. Neville-ből is ügyesen sikerült kiüzletelnie a dolgozatához szükséges információkat.
Neville-t valahogy így tudom elképzelni felnőttként, tanárként. Továbbra is kedves és nem túl élénk jelenség, ám van benne egy kis csendes ravaszság is.
Noha Al csak említés szintjén jelent meg a történetben, ő is olyan volt, amilyennek egy mardekáros Potternek lennie kell.
5 pont

4. Cselekmény:
Szépen, felvezetéssel indul a történet, kapunk egy kis információt arról, hogy milyen világba is csöppenünk bele, milyen viszonyokkal kell majd szembenéznünk. Tetszett a napok szerinti bontás, a gyógynövénytan órák pont csak annyi tudományt tartalmaztak, ami még nem válik unalmassá az ötödik napon sem; a szaknyelvet is ügyesen belecsempészted a szövegbe. Végig fenntartottad az érdeklődést, hogy vajon mi is lehet Scorpius és Al titka, és mindig csak egy-egy kis információmorzsát szórtál el, amivel vezettél a rejtély megoldása felé. És még ha sejteni is lehetett, hogy mi lesz a végkifejlet, mégsem zavart ez a kis kiszámíthatóság, mert nem ezen agyaltam olvasás közben, mert lekötött a szöveg, nem kalandoztam el. A stílusod gördülékeny és könnyed, viszi magával az olvasót, épp ezért nagyon gyorsan a történet végére értem – túl gyorsan. Szerintem sokkal több mindent ki lehetett volna még hozni ebből a történetből, ha egy kicsit több időt rászánsz még – esetleg még egy köztes csavart a cselekményben, amitől még izgalmasabbá és színesebbé válhatott volna a sztori, esetleg kevésbé lineárissá. Gondolkodtam, hogy mennyi pontot is adjak erre a szempontra, de mivel az adott cselekményben nincsenek logikai buktatók, következetesen halad előre a sztori, így ebbe nem is tudnék igazán belekötni, és igazságtalannak érezném, ha kevesebb pontot adnék, mint amennyi mellett végül döntöttem.
4 pont

5. Összbenyomás:
Már a cím is rögtön tetszett, és mint később kiderült, szépen vázolta fel magát a történetet is, és az írás hangulatához is passzolt. Helyesírási hibát nem igen találtam, egyedül egy (szerintem csak) elírásra hívnám fel a figyelmet még az elején, ami megakasztott: „kviddicsapat”. Könnyed, humoros elemekkel tarkított történet, kellemes olvasmány volt. Egyedül tényleg csak azt sajnálom, hogy nem írtad egy kicsit hosszabbra, nem fejtettél ki bizonyos elemeket bővebben. Scorpius dolgozatát pedig nagyon szívesen elolvasnám – egy amolyan párhuzamos 7. kötetet vázolhat fel, csupa olyan érdekes eseményt taglalva, amiről lemaradtunk, mivel többnyire Harryék útját követhettük végig a könyvben.
4 pont

Köszönöm, hogy olvashattam a történetedet!
Üdv,
SlytHay

Kedves Író!

Egyszerűen imádni való volt ez a kis történet! Had ajándékozzalak meg pár ponttal!

1, Csapat: ÓÓÓ igen! Scorp remek kis tanítvány volt. Szorgalmas és odafigyelő.
2, Kulcs: Nevilleből mindig tudtuk, hogy jó oktató válik majd, és tényleg tanárként is viselkedett. Remek volt, hogy bár csak csendben-fű alatt, de támogatta az animágiát is, igazi mentorhoz méltóan. 5pont
3, Karakterek: Szerintem jól fogtad meg az egyes karaktereket. Mivel Scorp és Al személyiségét mindenki olyannak formálja milyennek akarja, elégedett voltam mindenkivel. 5pont
4, Cselekmény: Igazán tetszett. Folyamatos volt, gördülékeny , igaz, hogy csak a leglényegesebb momentumokra szorítkozott. Kicsit itt-ott lehetett volna még csiszolgatni. 4pont.
5, Tetszett! És szeretnék még hasonlókat olvasni! 5pont

Köszönöm!

Gamer Lány

Kedves Író!

Remek kis történetet hoztál nekünk. Könnyed volt, aranyos, és végre Scorpius szerepelt benne, akiről eddig még nem olvashattunk! :)

1. CSAPAT: IGEN. Itt aztán volt mentorálás, gyógynövénytan ezerrel. A történet is a tanár-diák viszony köré épült, abszolút megfelelt.

2. KULCS: Neville főszerepelt, nélkülözhetetlenül hasznos tagja volt a stábnak. Láthattuk, milyen tanárként, hogy telnek a napjai, és a gondolataiba is bepillantást nyertünk.
5 pont

3. KARAKTEREK: Neville csendes életet él a háború után, pont nekivaló a növényekkel való foglalkozás, és látszik rajta, hogy bár eleinte nem örül a korrepetálásnak, valójában élvezi, ha a növényekről beszélhet, és ha a diákjai sikert érnek el.
Scorpius rafinált, udvarias, szorgalmas, okos. Tetszik, ahogy megformáltad.
Albus keveset szerepelt, de örülök, hogy bekerült a történetbe. Jó látni, hogy barátok Scorpiusszal.
Puceyn meg jókat vigyorogtam, ahogy a kviddicscsapat hiányos létszáma miatt lamentált :)
5 pont

4. CSELEKMÉNY: Nekem ugyan nem tartott annyi ideig rájönni az animágiára, mint Neville-nek, de így is gördülékenyen haladt a történet, nem untam meg. Plusz öröm, hogy a növények mellett megjelent a történelem-dolgozat. Rövid novella volt, de nem éreztem hiányosnak. Ez valóban pár nap eseményeit mesélte el némi előzménnyel. Elég volt, jó volt.
5 pont

5. TETSZÉS: Tetszett. Egy kicsivel több humort vagy izgalmat szerettem volna látni, talán picit túl csöndesnek és "egyszerűnek" érzem a novellát, de ez semmiképp sem von le az értékéből. És persze ízlés és pillanatnyi hangulat kérdése is :)
4 pont

További sok sikert kívánok!
üdv,
Virginie

Kedves Író!

Kellemesen megleptél ezzel a novellával, épp ilyesmire volt most szükségem, pedig extra ritkán tévedek olyan íráshoz, ami a következő generációról szól. Talán ezért is nem esett le a történet elején, hogy Albus is mardekáros, csak valahol a hollós jelenet után jöttem rá erre az apróságra. Ami egyébként nálam totál telitalálat lett. Bár az animágus dologra már hamarabb rájöttem, attól kezdve került minden a helyére, hogy ez is leesett végre (és jó nagyot koppant. ^.^') és lett tökéletes az összkép. Fogalmam sincs, hogy ez gyakori csavar-e a következő generációs ficcekben (mármint, hogy Al mardekáros diák) vagy csak te mertél ilyesmit meglépni, de szerintem itt teljesen passzolt a dolog a történethez. ^.^
A másik, amiért imádtam ezt a novellát és ha máshová is felkerül egészen biztos repül a kedvencek közé, az Neville karaktere. Nagyon szeretem őt és igazából mindig volt is bennem egy kis tüske, amiért Rowling sokáig nem használta ki a lehetőségeket, amik Neville-ben rejtőznek, ezért tök jó, mikor egy fanficben előtérbe kerül. A te változatod engem teljesen megvett kilóra, remek tanárt faragtál belőle, élvezet volt olvasni az egész novellát és belelátni kicsit a felnőtt Neville fejébe. :D

Köszi az élményt, és gratulálok ehhez a szuper történethez! :)
DaeMoon (KK tag)

Kedves író!

1, IGEN, ez vitathatatlan.

2, Neville igazi tanár volt. Külön tetszett, hogy még Scorp dolgozatában is segített. 5 pont

3, Neville tökéletes lett, ha lehet ilyet mondani. Imádja a tantárgyat, amit tanít, és bár nincs kedve korrepetálni, mégis mindent megtesz, hogy a legjobb tudása szerint tanítsa meg, és még segítette is a fiúkat. Scorp aranyos volt :) Malfoy, de mégsem hatnak úgy rá a szokásos eszmék, mint a család többi tagjára. Albust imàdtam. Ez a holló remek ötlet volt neki. 5pont

4, Túl kevés volt, de ez nem bántás. Szívesen olvastam volna még tovább. Szépen és gördülékenyen fogalmazos. 5pont

5, Ezek után nem kérdéses, hogy 5 pont. Nekem nagyon tetszett. :)

Sok sikert!

Kedves Író!

Ezt a cuki, félig macskaféle Scorpiust én is szívesen megnéztem volna.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Scorpius lelkesen tanult, be akarta hozni a lemaradást. Meg is tanult mindent. Csak kicsit megint azt éreztem, hogy nem a tanítás volt a történetben a lényeg, hanem a többi dolog, még ha a nagy részét a tanítás tette is ki.
IGEN

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Neville birkatürelemmel tanított, ilyen tanárokból több kéne. Tetszett, ahogy magában morgolódott néha. Központi szerepe volt, övé volt a szemszög is, igazán egy szavam se lehet.
5 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Nagyon jó volt, ahogy Scorpius megjátszotta a jófiút, közben meg a kis álszent hogy dolgozott már a maga bizniszén. A mardekáros énjét remekül eltaláltad. Érdekesnek találtam, hogy Albus is mardekáros lett, de jó ötlet volt, meg az is, hogy barátok lettek Scorpiusszal. Neville-t tanárként én is ilyesminek képzelném el, türelmes, udvarias, de nem ejtették a fejére, magában összerakosgat mindent. Az, hogy Draco kiverte a balhét az elején, külön tetszett.
5 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Teljesen logikusan volt minden felépítve, apránként adagolt információmorzsákkal, egy csepp cukisággal, rejtéllyel, humorral. A végén pedig összeállt minden, de ugyanakkor mégis követhető volt, nem az volt, hogy elvesztem. Arra mondjuk elég könnyen rá lehetett jönni, hogy Albus a holló, de ez, hogy Scorp animágiát tanulgatott, nekem elég későn esett le, így aztán meglepetésként ért. Azért valahogy egy picit rövidnek és egyszerűnek éreztem a történetet, épp hogy körvonalazódott a rejtély, már meg is oldódott minden.
4 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Ez a történet profi volt, se egy elírás, se semmi, szokatlan, hogy nincs mibe belekötni. Na jó, volt vagy három elírás. De sehol egy alanytévesztés! Tetszett, hogy kitaláltál egy csomó új dolgot, pl. keserháncs dugvány, tündérnád, igazán kreatív voltál. Meg az is aranyos volt, ahogy Neville néha puffogott magában. Amivel nem voltam annyira elégedett, az a cselekmény problémája, és az összképet nézve a többi történethez mérve pontoztam. A humort nagyon tudtam értékelni, szinte végig mosolyogtam. Egyik kedvenc történetem lett itt a kihíváson.
4 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub

SlytHay:

Igen, én is éreztem, hogy lehetne még fejleszteni rajta, de az idő is szorított, meg az arányokat se akartam felborítani, miután végre összeállt a sztori.
Draco reakciója biztosan valami efféle lenne, elvégre ő is Malfoy, sőt, Neville véleményét alapul véve „malfoyabb”, mint Scorpius, akin azért kiütközik a Greengrassok hatása is. Draco valószínűleg veszekedne egy kiadósat Harryvel is a fia hülye ötletei miatt (mert ki más találta volna ki, mint Albus...?), kihasználva ezt a remek ürügyet. :-D
Neville bizonyította roxfortos korában is, hogy tud ő furfangos lenni, ha muszáj. Scorpius számíthatott volna rá, hogy átlát mások ravaszkodásán is, azután, hogy délutánokon keresztül hallgatta a háborús sztorikat Piton és Carrow-ék kicselezéséről.
Úgy éreztem, muszáj a novellának valami vázat, keretet adnom (ezek lettek a korrepetálós hét napjai), és abba beleadagolni minden tervezett eseményt, hogy ne csússzon szét és időben elkészüljön. Mert az idő itt problémás pont volt - ezért is gondolkodtam valami egyszerűbb, könnyen levezethető történetben, amit biztos meg tudok írni, és kerek egész lesz, nem intő példa a sokat markol, keveset fog mondásra. :-)
Az elírást majd javítom, köszi. Én is találtam egyet-kettőt, amiken a bétám is meg én is ügyesen átsiklottunk. :-)
Mikor leadás előtti éjszaka a plafont bámultam - mert képtelen voltam leállítani az agyam és aludni -, és a címen gondolkodtam, elkezdtem kiválogatni, milyen látszatra össze nem illő szavak utalnának leginkább a cselekmény egyes szálaira. Örülök, hogy jól választottam. :-))
Scorpius dolgozata szerintem is izgalmas lehet. Egy párhuzamos hetedik kötet, azt bizony elolvasnám. *ábrándozik*
Nagyon köszönöm a pontokat is!

Gamer Lány:

Neville-re hatott Harryék társasága, és megtanulta, hogy a szabályok megszegéséből jó dolgok is kisülhetnek. és tudja azt is, hogy a fiúk most már óvatosabbak lesznek a kísérletezgetéssel.
Örülök, hogy tetszett a többi szereplő is. Na meg a történet. :-))
Csiszolgatásból sajnos már nem sok jutott elég a novellának időszűke miatt.
Köszönöm a szép pontokat!

Virginie*:

Tudósembert, ha zavarják a munkájában... ^^ Eredetileg Scorpiusnak se örült volna, de amint írni kezdtem, rájöttem, hogy hozzá nem illik az, amit Piton csinált, hogy makacsul egyetlen szülő alapján ítélje meg a gyereket.
Albusra szükség volt, Scorpiusnak magától nem jutna eszébe olyan őrültség, mint a suttyomban tanult animágia. :-D Pucey a tipikus csapatkapitány (az a Wood-féle megszállott). Nagyon örülök, hogy jól sikerültek a szereplők. :-))
Gondoltam, hogy olvasóként könnyebb lesz megfejteni, igazából aggódtam is, hogy túl korán túl egyértelmű, de nagyon ködösíteni se akartam, hogy Neville-nek is leeshessen.
Draco és Luna után muszáj volt csendesebb vizekre evezni :-D bár ez nem is annyira tudatos döntés eredménye, egyszerűen ilyenné formálódott a novella.
Köszönöm a remek pontokat!

DaeMoon:

Így, hogy ritkán olvasol Next Gen történetet, duplán öröm, hogy ezt elolvastad. :-)
Többször találkoztam már mardekáros Albusszal, bár akadt griffendéles is (sőt, griffendéles Scorpius, meg esküdni mernék egy hugrabugosra is, de azt a sztorit azóta se találom...). Örülök, hogy tetszett ez a megoldás és passzolt ide. :-) Úgy képzeltem, Albust (az ittenit) a Süveg nagyjából olyan sebességgel rakta a Mardekárba, mint anno Dracót. :-D
Neville-t én is szerettem, mindig drukkoltam olyan jelenetekért, ahol megmutathatja, miért került a Griffendélbe. Jó volt róla írni, és boldog vagyok, hogy tetszett az, ahogy itt bemutatkozott. Köszönöm. :-)))

Bigfoot2:

Nagyon örülök, hogy elégedett voltál Neville-lel. :-)
Scorpius, hát igen, észnél voltak a nevelésénél. Draco megtapasztalta, mire megy, azzal, amit neki tanítottak, és hova vezet az viselkedés meg azok a nézetek, és érzékeli azt is, hogy mostanában más szelek fújnak a varázsvilágban. Meg ott van Astoria és az ő hatása a fiukra. :-)
Albusnak mindenképpen valami madár kellett, a holló pedig valahogy adta magát. :-D
Örülök, hogy tetszett a történet és a stílusa is.
Köszönöm a nagyszerű pontokat!

Hirondelle:

Scorpiust bosszantja, hogy bárki is látta, ezután nem mossa le magáról se a „cuki”-t, se a „Pamacs”-ot, még akkor se, ha bejelenti, hogy animágus. xD
Igaz-igaz. A tanítás inkább a háttér volt, meg az ürügy arra, hogy ezek ketten együtt töltsék azt a hetet.
Nem is Draco lenne, ha nem hőzöng legalább egy kicsit. Végül is a maga idejében annyit emlegette, hogy ha ezt az apja megtudja... Örülök, hogy a többiek is jók lettek; hogy hihető volt, hogy Neville-ből ilyen tanár válna, és hogy Scorpius méltó a Mardelár házhoz. (Azt hiszem, nem is írtam még róla úgy, hogy ne lett volna barátja valamelyik Potternek. Ha már Harrynél és Dracónál nem lett belőle semmi...)
Nem akartam nagyon elnyújtani, bár ha akartam se tudtam volna, csak késés vagy kapkodás árán, ezért az egyszerűség és a gyors megoldás. Albusnál erősebbek voltak az utalások, mert kellett valami támpont Neville-nek, hogy logikus legyen, miből találta ki az egész animágia mókát.
Örülök, hogy működött a történet humora, és a növénynevek. (Útközben néha azért eltűnődtem rajta, miért szúrok ki magammal ennyire, hogy az egyik novellámhoz plusz legendás lényeket kell kreálni, ehhez meg plusz gyógynövényeket. ^^ )
Köszönöm a szép pontokat!