tanitvany_bellatrix_lestrange_by_hitofanart.jpgMásodik történetünkben Bellatrix Lestrange tanítani fogja valamelyik Malfoyt.

CÍM: A pillanat megoldatlan megsemmisülése
CSAPAT: Tanítvány
KULCS: Bellatrix Lestrange
JOGOK: Minden jog J.K. Rowlingot illeti.
MŰFAJ: dráma, angst
FIGYELMEZTETÉS(EK): slash, AU, szereplő halála, gyilkosság, nemi erőszak, OOC karakterek
KORHATÁR: 18
TARTALOM: Mutatóujjával végigsimított az arcélen, amely még meleg volt; arca meglepően sima és nyugodt, a halál könyörületesen letörölte róla utolsó óráiba sűrűsödött hitetlenkedését és szenvedését. Milyen hatalmasra tágultak pupillái! Látta megcsillanni benne saját arcát, de a lélek-mély tükrökből egy közönyös férfi nézett vissza rá, csupán tekintete árulta el, hogy odabent lázas tombolásában éppen darabjaira hullik. Kettejük közül Lucius feltámadt. Valamiért a bordákba hasító fájdalom mégis azt súgta neki, Ő már régen meghalt, nagyon régen, valahol a kúria falai között, még gyerekként, térdelve-reszketve, és a másik még így is túlélte Őt, mert ott volt benne – mindenütt és mindenestül.

Kattints ide, és olvasd el a történetet!

A képet Hito készítette.

Szerző: malfoykihivas  2015.04.02. 19:00 9 komment

Címkék: slash lucius Bellatrix Lestrange

A bejegyzés trackback címe:

https://malfoykihivas.blog.hu/api/trackback/id/tr387315850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Virginie* 2015.04.03. 21:57:14

Kedves Író!

A Te történeted különleges abból a szempontból, hogy abszolút felszínesnek és szinte ostobának érzem magam tőle, amiért nem vagyok ennyire kifinomult, mély és vesébe látóan őszinte. Azt hiszem, szeretem azt hinni, hogy valójában nem léteznek ilyen emberek, ilyen érzések és ilyen körülmények. Áltatom magam, tudom, de még ha gyávaság is a könnyebb utat választani, néha akkor is csak ez elviselhető. Ezért előre is kérlek, hogy bocsáss meg a véleményem miatt, és írd az egészet a különböző ízlések és értékítéletek számlájára. Ettől a történeted még különleges, és biztos vagyok benne, hogy amikor elkészültél vele, elégedett és boldog voltál. És EZT valóban meg tudom érteni. Mert ilyet nem véletlenül ír az ember. Ilyennek szántad, és ilyen is lett.

1. CSAPAT: NEM, sajnos számomra ez nem az a fajta mentorság, amire itt a kihíváson számítottam, amit vártam, amit szerettem volna látni. Bella beteg elme, másokat is magával ránt, de ettől még nem mentor, és Lucius nem tanítvány. Követi a saját sötét vágyait, gyávaságból, kényelemből, akármiért. De nem érzem a mentor-tanítvány kapcsolatot. Sajnálom.

2. KULCS: Az viszont tagadhatatlan, hogy Bella taszítja a mélybe a többieket is. Miután a nagybátyja (ha jól értettem a családi kapcsolatot) megerőszakolja, valóban meghal belülről, és később a húgát is a pokolba küldi. Szó szerint. Bár az nem derült ki, Luciusra miképpen tudott ennyire hatni, hiszen Lucius felnőttként, Narcissa férjeként került a képbe, nem értem, miképp tudott ilyen mocskosul erősen hatni rá is.
4 pont

3. KARAKTEREK: Narcissa áldozat. A saját nővére és nagybátyja áldozata. Bella lelke megnyomorodik, és embertelenül hideggé, kegyetlenné válik. Nagyszerűen ábrázoltad őt. Siriust szerettem, örülök, hogy őt választottad Lucius mellé. Egyedül Luciusszal volt gondom, fentebb már írtam, hogy miért. Voldemort szolgálata egy dolog, de miként válik belőle gyilkos, a szeretője gyilkosa? A maga módján ragaszkodott Narcissához, Bellához nem kötődött sem lelkileg, sem szexuálisan. Miért hatott rá mégis így a nő? Ez óriási kérdőjel maradt bennem.
4 pont

4. CSELEKMÉNY: Kaptunk előzményt, hatásos bevezető jelenetet, és a végén a megoldást. Gördülékenyen haladt a történet, és még ha közben borzongtam és borzadtam, ez sem állított meg, hajszolt a kíváncsiság, a remény, hogy a végére megérthetem, mi miért történt.
5 pont

5. TETSZÉS: Az elején leírtam, hogy miért nem tetszett. Középtájt azt, hogy miért mégis.
Nem tudom. Nem szívesen olvasok ilyen novellákat, de megvan a helyük a fanficek, az irodalmi alkotások között. Az ízlés és szokások már más kérdés, de nem lehet mindenkinek megfelelni, nem is ez a dolgod. Alkottál, megmutattad, és arra büszke lehetsz, hogy ezt ilyennek írtad meg. Nem tűnt el a bátorságod, kitartott az utolsó mondatjelig. :)
3 pont

További sok sikert kívánok!
üdv,
Virginie

DaeMoon 2015.04.04. 18:11:28

Kedves Író!

Valahányszor tőled olvasok (mert igen, már tudom, hogy ki rejtőzik a történet mögött. * - *) újra és újra rájövök, hogy totálisan szerelmes vagyok minden szavadba, abba, ahogy a világot látod és megragadod, aztán ilyen fantasztikus formába gyurmázva az olvasó elé teszed. Igazából szeretnék neked valami nagyon szép elmés és értelmes véleményt írni, de még mindig csak sodródok abban a folyóban, aminek a tajtékai elborítottak minden újabb és újabb bekezdéssel. Majd talán, ha sokadik alkalommal is elolvastam és kevésbé leszek kialvatlan, összeérik bennem annyira a mondanivaló, hogy én is valami felvállalható formába tudjam önteni, addig is, csak annyit mondhatok: I-MÁ-DOM! ♥ Lucius és Sirius, ráadásul együtt… úgy, hogy azért Narcissa sem lett néhány kósza tollvonással parkolópályára állítva… * - * Egy csoda volt olvasni ezt a novellát, nagyon-nagyon köszönöm, hogy ilyen remekül megírtad nekünk! * - *

Ölel, Dae (KK tag)

Bigfoot2 2015.04.06. 21:41:50

Kedves író!

1, Ez sajnos Nem.

2, Bellatrix jelen volt, és nem is akárhogyan. Szerepet játszott sok mindenben. 4 pont

3, Karakterek: Bella tettei teljesen érthetőek voltak, akivel gondom volt az Lucius. Nem értettem, hogy miért van rá ekkora hatással. 4 pont

4, A cselekmény, viszont nagyon jó volt. Alapjában véve nem szeretem ezt a párost, de ez egyàltalán nem akasztott meg. Szeretem az ilyen borús hangvételű írásokat. 5 pont

5, A szubjektív véleményem is az, hogy a páros ellenére is tetszett. Megragadott, olvastatta magàt, és olvastam volna még sokkal hosszabb verzióban is.Szépen írsz, a stílusod nagyon egyedi, ami távol áll azoktól, amiket olvasni szoktam. 4 pont

Gratulálok és sok sikert. Saci

Gamer Lány 2015.04.07. 09:40:56

Kedves Író!

Nem mondom, hogy könnyű olvasmány volt, nem. Mindig meglepődöm, hogy egyesek milyen mélyen is tudnak írni. Meglepődöm és csodálom.
Na de a pontok!

1, Csapat: Nem. Sajnálom, de itt szó sem volt tanítványokról. Értem a gondolat menetet, de Ez csak puszta kényszer, nem tanítás.
2, Kulcs:Bella, hát ott is volt meg nem is. Nagyon a háttérbe volt tolva. 3pont
3, Karakterek: Rendben voltak. OOC, de értettem a szükségességét. 5pont
4, Cselekmény: Hát nem volt valami nagy eresztés. Sokkal több volt a hangsúly a lelkizésen, ott meg ugye az érzelmeké, érzéseké a főszerep. 3 pont
5,Tetszett... úgy ahogy. Kétségtelenül jól volt megírva és mélyenszántón, de az is igaz, hogy olvasás után elvonultam a sarokba depressziózni egy kicsit. 4pont

További sok sikert!

Gamer Lány

G.Mária 2015.04.11. 12:51:12

Kedves író!

1, A csapatnak sajnos nem felelt meg.

2, Bellának mentornak kellett volna lennie, de ezt nem éreztem. Jelen volt, tönkretett mindenkit maga körül, de valami hiányzott. 3 pont

3, Kivétel nélkül mindenki OOC, de ez szükséges volt ehhez a történethez. 4 pont

4, Szeretem a drámai történeteket, és nagyon szépen leírtad az érzelmeket. Mindig irigylem azokat, akik ennyire át tudják adni, amit fejben kitaláltak. 4 pont

5, Itt megmaradok az aranyközépúton, mert azt sem mondhatom, hogy csúcsszuper volt, de azt sem, hogy nem tetszett. 3 pont

Gratulálok az alkotáshoz, és sok sikert! Marika

Szilvia Ruff 2015.04.15. 08:46:24

1. Megfelelt-e a történet a csapatának? Nem. Számomra egyáltalán nem volt világos, hogy Bella most milyen szerepet is tölt be a történetben. Lehet én vagyok túl sötét ehhez a novellához, de nekem nem tűnt fel, hogy Bellatrix bármilyen módon is mentora lett volna bárkinek.
2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak? (1-5)
Szerepelt benne Bellatrix, és miatta volt az egész szenvedés, ami körülvette őket, de nekem ez így nem teljesen elég. Benne volt, de közben pedig nem... 3 pont
3. Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? (1-5)
Luciusszal rengeteget foglalkoztál, ez látszik.
Bellatrix számomra nem jött át, hogy milyen is, hiszen csak említés szintjén szerepel, nekem ebből nem sikerül leszűrnöm sok mindent róla.
Narcissa pedig csak úgy van, róla nincs is sok mondani valóm. :)
3 pont.
4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? (1-5)
Látszik, hogy ki van dolgozva a történet, és sokat foglalkoztál vele. Az, hogy nekem nem teljesen világos, hogy mikor mi történik azt a saját dolgomnak tudom be (három nap alatt sikerült elolvasnom a novellát, ez is közre játszhat)
5 pont
5. Mennyire tetszett a történet? (1-5)
Nekem nem tetszenek az ilyen fajta történetek, mint amit te is írtál, de ettől függetlenül jól megírtad, és a nemtetszésem ellenére is jó lett a mű.
4 pont

Hirondelle 2015.04.23. 15:10:24

Kedves író!

A te történeted igazán egyedi a maga nemében, és látszik az is, hogy sokat munkálkodtál vele.

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Úgy éreztem, Lucius inkább félelemből vagy őrületből cselekedett, vagy mert kedvére akart tenni Bellának, nem azért, mert ő most tanítványként működött. Konkrétan azt sem tudtam eldönteni, milyen tudást kellett volna neki átvennie Bellatrixtól. Talán inkább valami hajlamot, jellemvonást? De magát a mentorálás folyamatát sem láttuk, csak az azt követő eseményeket. Ezt nagyon sajnálom.
NEM

2. Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Bellatrix még ha nem is sokszor jelent meg a történetben, végül is központi szerepe volt, hiszen őbelőle indult ki minden, az egész eseménysor. Viszont többször is mutatkozhatott volna, ha már ő volt a kulcs, és mentorként sem láttuk tevékenykedni. Hatást gyakorolt a többiekre, ez egyértelmű, de nem tudom, mit szeretett volna megtanítani.
3 pont

3. Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Láttunk mindent, emberi gyengeséget, félelmet, megfelelni akarást, sebzettséget, őrületet, de valahogy mindből csak egy villanásnyit, és sokszor a karakterek cselekedeteinek mozgatórugói sem voltak világosak, főleg Luciusé. Ha meg nem derül ki, hogy egy karakter mit miért csinál, azt nem tudom kidolgozottnak nevezni.
3 pont

4. Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Nekem olyan volt, mintha valami kimaradt volna a történetből, mintha lenne egy előzmény, ez meg már csak a folytatás. Jó lett volna tudni, hogy Bellatrix milyen módon tudta ennyire befolyásolni a családtagjait. Mondjuk mert egy elmebeteg, mindenre képes gyilkos volt ő maga is, és féltek tőle? Vagy olyan képességei voltak, hogy valahogy hipnotizálta őket? Valahogy elérte, hogy betegesen beleszeressenek, és a kedvében akarjanak járni? Valami magyarázat hiányzott nekem, így nem éreztem logikusnak ezt a dolgot. De ha már Lucius Bella hatása alatt van, akkor az logikusan jött, hogy a férfi kiiktatja Siriust mint zavaró tényezőt, ez a része oké.
3 pont

5. Mennyire tetszett a történet?
Az volt az érzésem, hogy túl sok mindent szerettél volna egyszerre kifejezni. A mondataid túl szépek, túl hatásosak lettek, tele hosszú mondatokkal, felsorolásokkal, bonyolult kifejezésekkel. Egy ilyen nehéz fajsúlyú történethez, mint ez is, passzol ez a stílus, de szerintem nyelvileg már picit el lett túlozva, a kevesebb több lett volna. Az elején még nem is lett volna ez annyira gond, de ha töményen ez megy végig, én háromezer szó után elfáradok. (Ez persze egyéni dolog, lehet, hogy másnál máshogy van.) A random alanyváltások sem segítenek a dolgon, az hogy egyik mondatban még ez az alany, a következőben már más, ami csak utólag derül ki, ezért vissza kell mindig olvasni. Ez így az élvezhetőség és néhol az érthetőség rovására is ment számomra. Tehát itt sem a témaválasztással, az angst-tel volt bajom, hanem csak az előadásmóddal. A logikai és nyelvi problémák vontak le az élvezeti értékből, mert magát a történetet viszont szerettem, tetszett Lucius Siriusszal, és az is, ahogy igényesen bemutattad Bellatrix érzelmeit és az egész reményvesztett helyzetet. A leírások is igen stílusosak lettek.
3 pont

Köszönöm, hogy olvashattam!

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub

SlytHay 2015.05.03. 13:01:56

Kedves Író!

Itt ülök az előre legyártott szavazólapom felett, és csak az asztallapot tudom bámulni vagy a meg nem születő szavakra ösztönző kurzor hipnotizáló villogására meredni. Elolvastam a történetedet, és most itt kavarog, tombol bennem, felkavar és megnyugtat egyszerre, de a gondolataimat törhetetlen láncra verte. Épp ezért előre is elnézést kérek, hogy nem tudok Neked hosszan összeszedett mondatokat alkotni a véleménynyilvánítás eszközeként; vagy hogy esetenként nem tudok annyi pontot adni, amennyit szeretnék, mert az objektív megítélésnek ez esetben győzedelmeskednie kell a szubjektivitással szemben, bármilyen erővel is igyekszik az ellenállni.

1. NEM
Bármennyire is kitágítottam a ’mentor’ jelentését ezen a kihíváson – mert sajnos szükségem volt rá ahhoz, hogy 1-2 kivétellel ne mindenkinek NEM-et kelljen ítélnem –, sajnos itt nem tudom megadni az IGEN-t. Lucius megtanult saját sötétségében élni, kiaknázni az adott lehetőségeit annak a lelkét beborító koromfátyolnak, amit a külső körülmények terítettek rá… és bár Bellatrix volt rá a legnagyobb hatással, ő indította el ezen az úton, ő terelte lefelé a lejtőn, ezt nem tudom teljes szívvel tanításnak nevezni. Inkább Bellatrix roncsságának kivetülésének, az őt ért szenvedések következményeinek kényszerítő erejének. Bellatrix úgy próbált saját magán segíteni, hogy másokat sodort a testi-lelki pusztulásba; ám nem hiszem, hogy ezt tudatosan tette, vagy legalábbis nem teljesen tudatosan, hanem ösztönből – a kínok és téboly által gerjesztett ösztönből. Nálad is szerettem volna inkább pontok szerint értékelni ezt a szempontot, mert bár nem tudnék maximum pontot adni, nullát sem érdemelnél.

2. Kulcs:
Sokat gondolkodtam, hogy 3 vagy 4 pontot adjak.

Bellatrix teljes mértékben központi szereplő volt, megismertük a súlyos múltját, a jelenét, betekintést nyerhettünk a jövőjébe is; megismerhettük lelkének sötétségét és keserűségét… generált gonoszságát. Mindig is érdekelt, hogy miért festi egy őrült képét Bellatrix, mi szülte azt a háborodott fanatizmust, amivel a feketemágia és Voldemort lába elé veti magát. Ez a történet egy olyan alternatívát vázolt fel, ami akár elképzelhető lenne egyféle megoldásként; abszolút nem érzem idegennek.

Bevallom, a Lucius szemszög miatt gondolkodtam a pontokon. Tudom, hogy a kihívás főtémája a Malfoyok, így teljesen érthető, hogy nem lehet őket a sarokba állítani, és noha tetszett, hogy az ő oldalát is megismerhettük a választott szemszög által, hogy betekintést nyerhettünk megzavart elméjébe… ám valamiért mindig többet akartam tudni Bellatrix gondolatairól, jobban bele szerettem volna látni a fejébe, kilesni azokat a kavargó foszlányokat, amik arra ösztökélték, hogy húzza le saját szintjére a hozzá közel állókat, törje össze az ő lelküket is, tiporja el a tisztaságukat… Emellett ezzel a szemszöggel talán jobban meg lehetett volna fogni a mentorságot is, nem pedig szinte csak Luciuson keresztül érezni a lökdösést az árnyak karmai közé.

Viszont Bellatrix tagadhatatlanul főszereplője a történetnek, még ha inkább csak a háttérből is, de ott van, elkerülhetetlenül, ő a cselekmény és a többi szereplő mozgatórugója, így ez kiváltja a Lucius szemszög okán érzett kétségeimet.
4 pont

folyt.

SlytHay 2015.05.03. 13:03:04

3. Karakterek:
Előttem már a többiek sok mindent elmondtak, amit nem szeretnék megismételni… vagy mégis? Nem tudom. Látod, teljesen összezavartál. :)

Azt aláírom én is, hogy szinte mindenkiből csak képkockákat kaptunk, egy-egy nyisszantást a jellemüket formáló eseményekből, és utána láthattunk egy kis szeletnyit a sajátos tébolyukból. Mondhatnám, hogy ez kevés. És van, ahol mondom, illetve írom is. Viszont sikerült pont azon a határon végigtáncolnod, amikor nem szükséges az olvasó számára minden apró mozdulatát megindokolnod a karakterednek, mert egy-egy jól elhelyezett szóból, utalásból tudom, hogy mi történt, tudom, hogy miért tette azt, amit, mert elég volt az a villanásnyi betekintés az adott szereplő fejébe, amit kaptam ahhoz, hogy megítélhessem őt, a cselekedeteit.

Bellatrixról már írtam fentebb, hogy többet szerettem volna kapni belőle, de amit adtál, az is felvázolta a jellemét és a történetét, csupán személyes kívánságom lett volna, hogy az ő szemszögéből láthassam a családja ellen elkövetett kifacsart iránymutatást. Jó lett volna abból a folyamatból is látni egy keveset, hogy például Luciust hogy csavarta az őrülete köré, hogyan, mivel tudta irányítani…

Narcissa a kedvencem. Olyan elvarázsolt az egész karaktere… nem tudom, hogy is fejezzem ki, hogy miért gondolom így, de furcsán légiesnek érzem őt, aki csendben, dúdolva-hümmögve eltengődik a gondolataiban, aztán néha a felszínre engedi magát, és akkor is olyan zavartan álmatag – pl. amikor megtalálja Luciust Siriusszal a gyilkosság után… Fogalmam sincs, hogy ez volt-e a szándékod, hogy így írd őt meg, lehet, hogy csak én vagyok túlságosan elvarázsolt…

Lucius megformálása is tetszett, a gondolatai és tettei kellően hidegek és öncélúak voltak, persze mindezt megkeverve Bellatrix útmutatásával… majdnem tökéletes ehhez a világhoz, amit teremtettél. De valamit hiányolok nála. Talán azt, amit Bellatrixnál írtam… a kiváltó okot, a lökést, ami elérte, hogy megadja magát ennek a mindenkit elborító sötétségnek, ami végül rávette arra is, hogy megszabaduljon Siriustól.

Sirius karaktere is az egyik kedvencem. Ő itt is különc. A könyvekben is ő az a Black famíliából, aki ki akar törni, aki nem a sötét oldal megszállottja, és ebben a történetben is ő az, aki mást akar, aki ott akarja hagyni a többieket. Aki szabadulni akar.
4 pont

4. Cselekmény:
Most már tényleg kifogytam a gondolatokból, de azt hiszem, az előző szempontoknál így vagy úgy, de szó volt magáról a cselekményről is, leírtam, hogy miből szerettem volna többet, részletesebben olvasni, és azt is, hogy mivel voltam abszolút megelégedve. Ezért nem szeretném mindezt megismételni, csak egy-két összegző mondatot kreálni, ha sikerül.

A történetnek van eleje, vége, tetőpont, ahol kell, és mind emellé ezt egy keretes szerkezetbe zártad, ami nálam rögtön plusz pont; az érzelmi oldalt hibátlanul, irigylésre méltón érzékletesen hoztad, ám noha a cselekmény logikai egyenesében nincs zavaró görbület, néhol mégis hiányzott az egyes nagyobb cselekmény-kockákat összeragasztó kisebb jelenet. Teljesen érthető a cselekmény, az ok-okozati összefüggések, csupán a történet folyamatossága akadozott helyenként.
4 pont

5. Összbenyomás:
„Lehajolt hozzá, nyakának bűvös kis hasadékából kicsókolt némi vért, éppen csak annyit, hogy megízlelje, de ne tartsa magát szörnyetegnek.” – ennél a mondatnál egy pillanatra megálltam, elgondolkodtam, talán nem volt a legjobb ötlet, hogy egy frissen sült, vérszín ketchuppal meglocsolt szendviccsel ültem le olvasni; de egy vállrándítással elintézve tovább faltam a sorokat (is). :)

És igen, az állandó mániám, a kötőjellé avanzsált gondolatjelek problematikája feletti megszállottságom… Sajnos, nem sajnos, de nem tudok elsétálni mellette, mert lehet, hogy túlpörgöm, de tényleg nagyon zavar a párbeszédeknél, ha ilyen-olyan okokból kifolyólag nem figyel oda erre az író.

Már az elején kiderülhetett a számodra, hogy hatással volt rám a történeted. A hatás pedig jó – kivéve persze, ha negatív hatásról beszélhetünk (bár azt is pozitívvá lehet alakítani egy csavarral), de itt abszolút a jóféle erős hatásról nyilatkozhatom, még ha voltak is olyan pontok, amiket a kihívás szabályait figyelembe véve le kellett vonnom, ha igazságos akartam maradni. Biztos, hogy visszatérek majd még ehhez a történethez, hogy kényelmesen hátradőlve, csak élvezve a sorokat olvashassam, és nem szigorú szavazói szemmel.

(És azt írtam a bekezdésben, hogy nem fogok hosszan értekezni… Lám, mekkorát tévedtem. :D Ahhoz azonban még mindig tartom magam, hogy nem egészen összeszedettek a gondolataim, és ezt nézd el nekem, kiváltképp, mert a Te „hibád”. ;))
4 pont

Köszönöm, hogy olvashattam a történetedet!
Üdv,
SlytHay