orokmulandosag_l.jpgKedves Olvasók!

Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.

CÍM: Emlékek útján
CSAPAT: Lázadás
KULCS: Örök mulandóság
JOGOK: Minden jog J. K. Rowlingé, én csak használtam az ő szereplőit, de ebből semmilyen anyagi hasznom nem származik.
MŰFAJ: Romantikus
FIGYELMEZTETÉS(EK): -
KORHATÁR: 12
TARTALOM: Scorpius végre leteszi az utolsó roxforti vizsgáját. Egy dologra azonban nem számít: eljegyzésre.
MEGJEGYZÉSEK: -

A történet elolvasásához kattints ide!

Ne felejts el visszatérni, és véleményezni olvasás után! ;-)

Szerző: malfoykihivas  2012.12.01. 19:00 3 komment

Címkék: hetero scorpius orokmulandosag

A bejegyzés trackback címe:

https://malfoykihivas.blog.hu/api/trackback/id/tr1004917574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kyraper 2012.12.04. 11:39:01

Kedves Író!

Kezdem elveszíteni minden reményem az Albus/Scorpius párosról szóló történet(ek) iránt… *szomorkás sóhaj* A Scorp/Rose számomra általában olyan, mint a Draco/Ginny, egyik verziót sem szeretem, és akkor még finoman fejeztem ki magam. Viszont kellemes élmény volt a történeted, igazán, őszintén tetszett. 

A bevezetés nagyon jól indult, tetszett a Scorp és Rose közötti incselkedő párbeszéd, így meg is feledkeztem arról, hogy tulajdonképpen én egyáltalán nem kedvelem ezt a párost. :D Még az sem zavart, hogy ismét egy olyan történettel álltam szemben, amiben a házasság ellen lázad majd a főhős. Az utolsó csepp ellenállásom a párossal kapcsolatban akkor tört meg végérvényesen, amikor Scorp bejutott a szobába, leemelte a három üvegcsét és a merengőhöz lépett. Itt már teljesen izgatott lettem, falni kezdtem a sorokat, hogy mielőbb megtudjam, mik is ezek az emlékek. Rendesen levettél hát a lábamról az alapötleteddel, az elbeszélő stílusod pedig „csak” hab volt a tortán. 

Ó, és az a Molly/Lucius szál! *.* Ezt igazán megírhatnád egyszer egy különálló történetben, ha még nem tetted meg. Ha mégis, akkor a kihívás végén kérnék szépen egy linket ehhez a történethez. ;) Bevallom, a drarrysta énem szüntelenül reménykedett, hogy majd Draco emlékében Harryvel látja őt Scorp, persze a józan eszem megsúgta, hogy ez felejtős, itt most a vörös hajú némberek a főszereplők. :P Még itt is azt mondtam, hogy ügyes húzás volt arra építeni az alapod, hogy a Malfoyok mindegyike egy-egy vörös hajú leányzóba volt szerelmes, ráadásul nem is akárkikbe. Az viszont szomorú volt olvasni, ahogy Lucius vélekedett a szerelemről. Aztán az jutott eszembe, hogy csak azért mondogatja ennyire, hogy a szerelem nem létezik, elmúlik, mert abban reménykedett, hogy ha elég sokszor mondja ki, akkor önmaga is elhiszi és akkor kevésbé fog fájni neki az a régi, be nem gyógyult seb. Mellesleg nagyon tetszik a karaktere, szépen eltaláltad őt. A történet vége pedig teljesen kielégítette a romantikus, fluffy iránt rajongó szívemet-lelkemet. *.*

Köszönöm ezt a szép történetet, megkönnyeztem. Én! Egy olyan ficet, ahol Scorp/Rose a főszereplő és mellékszálként sincs slash… valami komoly baj van velem...:D Na, de komolyan köszönöm, nagyon szép munkát végeztél, hálás vagyok, hogy olvashattam a történeted! Szép pontokat és sok sikert kívánok Neked!

Üdvözlettel:
Kyraper

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

Hana Neko 2012.12.09. 10:09:39

Kedves Író!

Nagyon örülök, hogy ismét Scorpiusról olvashattam, ennek a Kihívásnak a hatására kezdem egyre inkább megkedvelni a legfiatalabb generációt. :) Igazán kedves kis történetet adtál nekünk, amit jó volt olvasni. :)

A csapatodnak megfeleltél, Scorpius lázadt, lázadt és lázadt, mégha kicsit triviálisnak is tűnt, hogy ismét a házasság került képbe. A kis csavar a vörös hajú nőkkel azonban megmentette a történetedet attól, hogy klisésnek lehessen nevezni. :) A kulcsodat is érdekesen fogtad meg, én biztosan nem gondoltam volna rá, hogy a szerelemmel kössem össze az örök múlandóságot.

A karakterekkel kicsit gondban voltam, nem éreztem úgy, hogy igazán sikerült volna elmerülnöd Scorpius karakterében. Persze a történet nagyon rövid volt, szinte alig nyúlfarknyi, de mivel Scorpius volt a főszereplő, végig vártam, hogy többet tudjak meg róla, hogy kiderüljön, miért is szereti annyira Rose-t. Így csak annyit sikerült megtudni, hogy jó vele vitázni, ami számomra a szerelemhez (legalábbis ehhez az olthatatlan szerelemhez) meglehetősen gyenge magyarázatnak tűnt.
Lucius viszont nagyon tetszett, szépen megfogtad a karakterét, bár furcsa volt, hogy Scorpiust nem az apja, hanem a nagyapja próbálta kiházasítani. Először nem is értettem, miért nem Draco teszi mindezt, elvégre mégiscsak ő volt az Apa, akinek a fiát terelgetnie kellett volna. De ettől függetlenül örülök, hogy Luciust ilyen szépen kidolgoztad, jó volt róla olvasni. :)

Nagyon tetszettek az emlékek is, amiket bemutattál, különösen a dédpapa emléke. Különös csavar volt, mondhatni a sors fintora, hogy aki megtehette volna, hogy elveszi a szerelmét, azt épp a szerelme utasította el.
A többi emlék is tetszett, szépen értek össze a szálat, ahogy Scorpius lassan megértette a dolgokat és elhatározásra jutott, bár a Draco-Ginny dolog számomra mindig olyasmi volt, amit nem vesz be a gyomrom. Nem tudom miért, de Ginny karaktere számomra eleve taszító, itt azonban valahogy nem zavart. (Talán azért, mert meg volt a megnyugtató tudat, hogy végül nem őt vette el Draco.)

Összességében nagyon tetszett a történeted, könnyed kis olvasmány volt így reggelre, igazán bájos darabja a kihívásnak. :) Gratulálok hozzá, jó volt olvasni, még mindig mosolygok a végén. Köszönöm az élményt és sok sikert, sok olvasót kívánok a továbbiakban is! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

Natara 2012.12.11. 19:48:10

Kedves Író!

Bármennyire is nehezemre esik, azt kell, hogy írjam, ez jó volt. Semmi extra, de kifejezetten kellemes. Na, de nézzük szempontok szerint.

Megfelelt-e a történet a csapatának?
IGEN, Scorpius egyértelműen lázadt. Ehhez nem is szeretnék többet hozzáfűzni. :)

Mennyire felelt meg a történet a kulcsnak?
Örök múlandóság. Izgalmas téma. Úgy érzem sikerült korrektül megoldanod a dolgot azzal, hogy a szerelemmel hoztad párhuzamba. Bár nem mondom, az emlékek lehettek volna hosszabbak. Én nem vagyok semelyik non-canon páros rajongója, szeretem a canon párokat, szerintem Rowling néni igenis tudta, mit csinál, de azért érdekelt volna, hogy ki az a Fanny, ő vajon Molly anyja-e, vagy hogyan szeretett bele a kamasz Lucius Mollyba. Persze, nem ez volt a lényeg, de mégis. Olyan gyorsan tovaszálltak azok az emlékek (bah, de költői vagyok ma... :D). Szóval (grrr, nem szeretem az ötös skálát), mivel azért talán ennek is ez volt a célja, hogy érzékeltesse a múlandóságot, egye-fene ötös. :)

Milyen jól dolgozta ki az író a karaktereket?
Nagyon. A történeted abszolút erősségei a karakterek. Scorpiust nagyon szerettem, örültem, hogy nem Dracóra hajaz, és bár Rose egy erős Hermione utánérzés volt, megmosolyogtattak a vitáik. Luciust is jól hoztad (a szerelmeslevele nagyon aranyos volt... :D), a többieknek pedig nem volt olyan nagy szerepe, de ez mindenképpen egy ötös.

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt?
Na, ez egy kényes pont. Nem azért, mert nem tetszett, jó volt. De elbírt volna egy kicsivel több cselekményt. Az emlékek (még úgy is, hogy a kulcsnál írtam, beletörődtem a rövidségükbe)bővebb kifejtése hiányzott. És az egész nem volt valami nagy ötlet, valljuk be. Ez a vörös hajas átok sem volt igazából rendesen kifejtve. A stílusod tetszett és kifejezetten olvastatta magát a történet, de mivel itt a cselekményt kell értékelnem, csak egy hármast tudok adni rá.

Mennyire tetszett a történet?
Úgy érzem, már kifejtettem a véleményem. Könnyed, kedves kis történet volt, a stílusod nagyon kellemes, a karakterábrázolásod is tetszett. Csupán néhány helyesírási hiba és szóismétlés rontotta egy kicsit az élményemet. Mindazonáltal a rövidsége miatt hiába élveztem, azt kell hogy mondjam, nem volt egy nagy durranás. Ha egy kicsivel több időt fektetsz a cselekmény kidolgozására, sokkal jobb is lehetett volna. De mivel így is jó volt, megér nekem egy négyest. :)

További sok sikert kívánok!

Natara