CÍM: Szemet szemért
CSAPAT: Gyerek
KULCSOK: lazacrózsaszín, meny
JOGOK: Minden jog J. K. Rowling és a vele szerződésben álló társaságok tulajdonát képezi. Én csak kölcsönvettem a szereplőket egy kis játék erejéig, anyagi hasznom nem származik belőle
MŰFAJ: hurt/comfort, románc
FIGYELMEZTETÉSEK: AU, enyhe slash, OOC szereplők
KORHATÁR: 16 év
TARTALOM: Ha Harry azt hitte, hogy Voldemort legyőzése után végre a normális emberek egyszerű életét élheti, hát súlyosan tévednie kellett. A roxforti ostrom során egy átka tévedésből Narcissa Malfoyt találja el, aki az átok erejétől átbucskázik a várfalon, és szörnyethal. Harryt a bűntudat gyötri, Lucius Malfoy azonban a gyászából is előnyt akar kovácsolni. Előhív egy ősrégi törvényt, mely szerint az elhunyt felesége helyét Harry Potternek kell felváltania. Mire kiderül, hogy ez a kényszer/érdekházasság esetleg mégis működhetne, a sors ismét közbeszól. Harry életéből előlép a közelmúlt, hogy ismét összezagyválja az életét. Vajon Malfoy mit szól mindehhez? Hagyja, hogy egy pillanat alatt elússzon minden, vagy küzdeni fog érte? Még akkor is, ha sok mindent át kell értékelnie? Vagy jóképet vágva félreáll, és kínmosollyal az arcán nézi végig amint Harry Potter, ahogy jött, úgy ki is masírozik az életéből?
 
 
Elolvasom a történetet!
 
 
Miután elolvastad a mai történetet, ne felejts el visszatérni az oldalra, és véleményezni, pontozni! ;-)

Szerző: malfoykihivas  2012.06.06. 19:00 12 komment

Címkék: slash meny lucius lazacrózsaszín

A bejegyzés trackback címe:

https://malfoykihivas.blog.hu/api/trackback/id/tr964556249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Katjusha 2012.06.06. 23:58:11

Kedves Író!

Nem szeretem Luciust. De a történeted olvastatta magát, kíváncsivá tettél, lekötöttél és veled tartottam végig, szinte megállás nélkül. Ez nem semmi! :-D

1. Igen, volt gyerek, és problémát okozott az elfogadása a páros életében.

2. Hosszú idő után végre megint valaki megpróbálta színként kezelni a kulcsszínt, és nem egy kulcs-tárgyra húzta rá. Persze, itt is valaminek volt ilyen színe, de tulajdonképpen a szín volt a meghatározó. Tehát tetszett ez a felhasználás. Lucius menyeként Astoria is kulcsszerepet kapott a történetben, ez vitathatatlan. Adok rá 5 pontot, köszönettel. :-)

3. Lucius beképzelt, uralkodó, öntörvényű, kicsit zsarnok. Nem értettem meg teljesen, hogy miért vonzódik olyan nagyon, annyira megmásíthatatlanul Harryhez. De lehet, hogy ez csupán kémia, és kész. Persze, a múltbeli erőszakos tetteire kicsit nyögenyelős magyarázat az, hogy mert vonzódott a fiúhoz (khm, meg bizonyos kor alatt picit beteges is...). Ugyanakkor a büszkeségét és aztán a meghunyászkodását, tehát a viselkedése ívét jól ábrázoltad.
Harry erős volt, és ennek nagyon örülök. Olyan helyzetbe tetted, ahol megtörhetett volna, de te megőrizted azt a rowlingi tulajdonságát, hogy benne van tartás, és a legnehezebb szituációban is összeszedi magát, és továbblép. Örülök, hogy azonnal kiállt a gyerekéért, örülök, hogy annyi makacsság volt benne, amennyi. Szépen rajzoltad meg őt.
Astoria tisztasága és kedvessége üdítő volt - pláne, hogy nemrég két írótól is olvashattam jéghideg, gonosz Astoriákról. Olyasmi támasz volt ő Harrynek, amilyen Hermione is lehetett volna. Igen, egy picit hermionés szerepet írtál rá, hiszen Lucius még meg is vetette... Nos mindegy.
Draco Harry felé gonosz, de a felesége felé gyengéd énje is nagyon találó volt számomra.
Összességében úgy érzem, 5 pont ez is.

4. Szépen vezetted a történet ívét, jól adagoltad az infókat a kislány származásáról. Maga az egész történet erősen emlékeztetett a Petre, talán azért is, mert az volt a másik Lucius/Harry fic, amit el tudtam olvasni. :-D
Kicsit elgondolkoztam azon, hogy nem sok-e a véletlen egybeesésekből, hogy a kislány ráadásul még Malfoy is. (Habár, ha ez nem lett volna, akkor elsikkad a lazacrószaszín kulcsod, ez tagadhatatlan...) És talán igen. De hát másfelől ennek a véletlennek határozottan volt szerepe.
A vége felé viszont mintha picit kapkodóssá vált volna a történet. Behoztad a karkötőket, de nem aknáztad eléggé ki mindazt, amit rejthetett volna, éppen csak elmesélték a kapcsán a színeket. És úgy éreztem, Harry kicsit hamar Lucius karjaiba omlott ahhoz képest, hogy a köztük lévő mosolyszünetet a végletekig feszítetted. Nem hagytál elég időt, hogy lassan, kényelmesen fújjuk ki a visszatartott levegőt, hanem elvágtad az egészet, kicsit túl gyorsan.
Vicces megoldás volt a végén a rowlingi epilógus felidézése.
Összességében én 4,5 pontot adok erre a szempontra.

5. Ahogy már mondtam, olvastatta magát a történet. Kellemes, mesélős, gördülékeny a stílusod, nem sikítottak felém hibák. :-)
A Lucius/Harry szerelem még mindig nem áll a szívemhez nagyon közel. És kicsit töprengek, hogy túl a testiségen, mi is tartja Harryt Luciusnál. (Csak nem a szép portugál ház? :-D) De az látszik, hogy idővel összecsiszolódtak, Lucius bármennyire beképzelt és akaratos is.
Itt kell még valamit elmondanom: a levél nagyon szúrta a szememet. Általában nem nagyon fog meg engem az, ha a szövegbe beszúrt képek a szöveg részeit alkotják. Ha képként illusztrálnak, az kevéssé zavar, de én elég jól el tudok képzelni egy levelet, nem kell nekem képpel mutogatni. De, ha már... Akkor inkább válassz olyan betűtípust, aminek van ékezetes betűje is. Mert ez így, ahogy itt kinéz, sajnos igénytelen. És szerintem egy minden más tekintetben igényesen kidolgozott történet megérdemel igényes képet is.
Összességében 4,5 pont ez a szempont.

Köszönöm, hogy olvashattam a történetet!

mese2626 2012.06.07. 00:32:51

Engem teljesen elvarázsolt ez a történet,
1 igen
2 5p
3 5p
4 5p
5 5p
Nagyon tetszett ahogy végig vezeted a történetet és a karakterek jellemeit is jól ábrázoltad. Szóval Gratula : )

Ancsa1537 2012.06.10. 12:44:02

Szia Kedves Író!

Megfelelt-e a történet a csapatának?
Igen

Mennyire felelt meg a történet a kulcsoknak? 5 pont
Gratulálok ahhoz, ahogy beleszőtted a történetbe a szín-kulcsodat. Egészen egyedi ötlet volt, ráadásul pluszban a kislánnyal pont megfelelően tetted hangsúlyossá. A meny-kulccsal szintén elérted azt, hogy ne érezzem azt, hogy a számba akarod rágni a dolgot, hanem természetes módon volt benne a történetedben. Mindkettő szép megoldás.

Milyen jól dolgozta ki az író karaktereket? 5 pont
Persze leginkább a főszereplőid jellemébe nyertünk betekintést, de a mellékszereplőid is nagyon eltaláltak voltak. Egyiküknél sem éreztem, hogy komoly személyiségtorzuláson estek volna át, vagy hasonló. Eltaláltad őket és szépen ki is dolgoztad, akárcsak a történeted.

Milyen jól dolgozta ki a cselekményt? 5 pont
Mint az előző szempontnál már említettem, szerintem nagyon szép és alapos munkát végeztél. A történetvezetésed is remek volt, egy percre sem lankadt a figyelmem, a történet magával ragadott. Az egyetlen, amit megemlítenék, az a néhány hiba volt, inkább elírás, de nem éreztem, hogy ez levonna a történet értékéből, annyira azért nem volt sok. :-)

Mennyire tetszett a történet? 5 pont
Gondolom nem leptelek meg azzal, hogy maximum pontot adtam. Remek történetet hoztál. Egyszerűen egy rossz szavunk nem lehet, a karakterek, a cselekmény, a kidolgozottság és minden rendben volt. Köszönöm, hogy olvashattam!

További sok sikert és szép pontokat kívánok!

Szia, Ancsa! Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)

kalmarpolip 2012.06.11. 16:16:37

1) Igen.

2) Bár a család-kulcsod a színhez képest hátrányba került, mégis jelen volt és jól használtad. 5 pont

3) Láthatóan nagy gondot fektettél a karakterek megmunkálásába. Ha magam nem is kedveltem meg őket (nyilván természetemből adódóan, úgymond a saját hibámból), a jó munkát felismertem, 5 pont

4) Értékelem, hogy nem egy megszokott egymásratalálós történetet hoztál, nem egy kapcsolat bimbózását és elindulását láthattuk, hanem egy már kialakult, működő dolog került hullámvölgybe. Ez kellemes váltást jelentett a kihívás többi történetéhez képest - még akkor is, ha a végén A Nagy Lelkizés a fent kanonizált történettípus jellemző sajátossága is. Tetszik, hogy a történet előmozdítása, a lyukak betömése miatt sem nyúltál klisészerű csavarokhoz, átfedésekhez. 5 pont

5) Jó ötlet képekkel illusztrálni a történetedet, de ha már beszúrsz egy levelet, akkor csináld meg rendesen. Akkor a virágmintásnak leírt papír legyen virágmintás. Akkor nézzen ki levélnek. Akkor használj olvasható, ékezetes karaktereket is tartalmazó betűtípust.
Talán bennem van a hiba és én nem vagyok fogékony az ilyen típusú történetekre, de ez nekem túl hosszú volt. Kifejezetten vártam, hogy végigérjek rajta.
Illetve az epilógusod (amiben gyönyörűen nyúltál vissza a rowlingi sztori lezárásához) mintha nem lenne (rendesen) átbétázva. 3 pont.

Kyraper 2012.06.11. 20:21:32

Kedves Író!

A történet egyértelműen megfelel a csapatának, ezen nincs mit ragozni.

A kulcsokkal ügyesen játszottál, nem toltad állandóan az arcunkba, de azt sem éreztem, hogy csak muszájból írtad bele a történetbe akkor, amikor éppen eszedbe jutottak. Bár a kulcspárodnál is meg voltam elégedve a szín felhasználással, ha tehetném, neked plusz pontokat adnék, mert zseniálisan oldottad meg, nem pusztán egy tárgyra húztad rá a színt. Ügyes!

Őszintén megmondom, hogy Harryvel a történet végégi hadilábon álltam. Ő az egyik kedvenc karakterem, olyannak is mutattad, amilyennek szeretem. És mégsem. Picit ingadozott a szimpátiám vele kapcsolatban, valahogy a Luciusszal való kapcsolata miatt. Nem nagyon értettem eleinte, vagyis inkább nem éreztem, hogy ez most mindkettejük részéről szerelem lenne. Az is összezavart, hogy amikor Harry a kapcsolatuk kezdetére emlékezett vissza, akkor nem szeretkezést, hanem közösülést írtál, és ez is közrejátszott abban, hogy nem tudtam mire vélni a kapcsolatukat. Ettől eltekintve maximálisan meg vagyok elégedve a karaktereiddel, olyanok voltak, amilyennek lenniük kellett. A leginkább Lucius miatt dicsérnélek meg, nagyon nehéz őt érzelmesnek írni úgy, hogy közben megőrzi azt a hűvös modorát, amitől ő Lucius. Neked viszont ez remekül sikerült.

Nem nagyon szoktam csípni, ha egy kihívásra írt történet egy epilógussal zárul. Általában pár mondattal szokták elintézni, és az nem igazán nyeri el a tetszésem, félek is az epiktől emiatt. Bevallom, fanyalogva kezdtem el olvasni az epilógusodat, de ennél a pár sornál megnyertél magadnak:
„- Elvárom, hogy a nevedhez méltóan viselkedj, Lily. – Lucius komoly arccal, bár halvány mosollyal az arcán szólalt meg. – Bármelyik házba is kerülsz, ne feledd, ki vagy, és hogy kik a szüleid. Egy Malfoy mindegyik házban megállja a helyét.”
Ebben az utolsó mondatban benne van a lényeg. :D Így azt tudom mondani, hogy az a ritka kellemes meglepetés ért, ahol az epi tökéletesen illeszkedik az egész történetbe. Nem csaptad össze, nem csak 2-3 mondatot biggyesztettél oda. Az pedig, hogy az utolsó mondatban visszaköszönt a színkulcs, külön öröm volt a számomra. Szép munka, köszönöm, hogy olvashattam!

Gratulálok, sok sikert, és magas pontokat kívánok Neked!

Szia, Kyra
Kritika Klubtag ( Megtalálsz minket a Merengő fórumán ;) )

Megfelelt-e a csapatnak?: Igen
Kulcsok: 5+
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5

Belp 2012.06.25. 17:08:22

Drága Herika! csodálatos volt a történeted, nagyon szerettem, és már az olvasáskor volt egy olyan érzésem hogy ez te vagy, annyira átjött a stílusod, de persze nem lehettem benne biztos, de most örülök, hogy nem csalódtam! imádtam!!!! :) Pucca:PersLuc

Herika+ 2012.06.25. 17:55:46

@Katjusha:
Köszönöm a véleményedet. Örülök, hogy végigolvastad, még ha a Lucius/Harry páros nem is jön be neked igazán. Ami azt illeti, ezzel a párossal most írtam először, de talán nem utoljára :)
Hogy nyögvenyelős-e az összehozásuk? Igen, minden bizonnyal, hiszen tényleg óriási a korkülönbség közöttük, és a rowlingi világban biztosan nem jöttek volna össze önként - ahogy persze itt sem önkéntes volt a dolog, de valahogy meg kellett oldanom.
És abban is igazad van, hogy a vége felé már kapkodtam. Akkor már tudtam, hogy muszáj írni egy póttörténetet, ami rám várt, így tényleg kapkodósra sikerült, ugyanakkor már így is hosszabb írás lett, mint amit az ember egy kihíváson általában olvasna. Ez most így sikerült.

Herika+ 2012.06.25. 17:57:05

@mese2626:
Köszönöm szépen, hogy erre jártál, olvastál és pontoztál. ÉS nagyon örülök, hogy tetszett.

Herika+ 2012.06.25. 17:58:02

@Belp:

Szia!
Köszi, örülök, hogy tetszett. A stílusom lehet, hogy árulkodó volt, pedig a páros amúgy kicsit távol áll tőlem :)

Herika+ 2012.06.25. 18:06:25

@Ancsa1537:
Köszönöm. Örülök, hogy a történet megfogott, és nagyon köszönöm a pontokat.

Herika+ 2012.06.25. 18:15:59

@Kyraper:
Szia!
Köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél, a pontoknak pedig különösen örülök.
És ahogy az elején érezted, Harry és Lucius házassága nem egy szerelmi házasság volt, kényszerből voltak együtt, pont ezért írtam az elején szeretkezés helyett közösülést, hisz Harry számára az volt. Egy kényszer együttlét. Ami persze később átalakulhat valami mássá - ha mindketten akarják. Nehéz egy olyan párossal írni, akik Rowling világában annyira ellentétes oldalon állnak. A kihívás kezdetén csak annyit tudtam, hogy a párosom Harry/Lucius lesz (ha már Perselus nem szerepelhet XD), mivel Drarryt írni nem tudnék - igaz, nem is próbáltam. Az epilógusokat amúgy én sem csípem, hasonló okok miatt, amiért te sem. Ezen a kihíváson sok olyat csináltam, amit még sose. Egy új párossal írtam, Próbáltam aránylag megtartani a HP7 végét. ÉSSS... az epilógus már akkor megvolt, amikor még javában a történet közepén jártam, és még fogalmam sem volt, hogyan fogom feloldani a konfliktust, mert a szereplőim önálló életet akartak élni, és makacsul ellenálltak minden összeboronáló kísérletemnek :)
Az, hogy mégis sikerült összehozni őket, nekem is sikert jelent.
Még egyszer köszönöm, hogy olvastál.

Herika+ 2012.06.25. 18:19:44

@kalmarpolip:
Köszönöm, hogy írtál és pontoztál.
Teljesen jogos, amit felhoztál, és nincs rá mentségem. A szép kék levél itt pihen a gépemen. Tévedésből rosszat küldtem el a szervezőknek, én meg, mint aki jól végezte a dolgát, ültem a babérjaimon - és írtam a póttörténetet. Ez van, nincs rajta mit szépíteni, ezt én szúrtam el.